A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Adatok egy reformkori miskolci diák színházi műveltségéhez

gedély nélkül lépnek fel a színházban" [19]. A tény az, hogy a reformkor izzó politikai csatározásainak hangulatában, hevében a színház és a színházlátogatás lassan-lassan létjogot nyert az iskolában is [20]. Az 1823-ban megépült első miskolci színház története példázatos. 1843-ban porrá égett. Ma már ennek a színházépületnek a homlokzatáról, belső elrendezéséről, díszlet és jelmeztáráról, csak rekonstrukciós elképzeléseink lehetnek [21]. Igazában talán sohasem fogjuk megtudni, hogy milyen is volt Thália első miskolci hajléka, hacsak a véletlen egy szerencsés kezű kutatót vagy egy tervrajzhoz vagy egy fogódzó ponthoz nem segíti, amelynek alapján valóban hitelesen rekonstruálni lehet ezt a hajdan volt

; a hősi kor sok-sok forró sikerét magába rejtő miskolci színházat. A Cassano tervei alapján épített második miskolci színház 1857-ben nyitotta meg kapuit. Nyitására magát Ferenc Józsefet várták. Ö azonban valamilyen okra hivatkozva nem tekintette meg a hamarjában befejezett színházépület nyitó előadását [22]. 1884-ben az épületre egy tűztornyot helyeztek, 1925-ben kisebb átalakítást végeznek rajta, s 1957-ben. éppen fennállásának 100. évfordulóján hozzáfognak az épület nagymérvű felújításához [23]. Az 1823-ban felépült első színházépület tehát nem érte meg a másfélszázados évfordulót. A miskolci színpad és színészet azonban szinte évről évre fiatalodva él és alkot, hódít és parancsol, s ma már feladatának nemcsak a hibátlan illúziókeltést, hanem a valóság hű ábrázolását is tartja. KILIÁN ISTVÁN JEGYZETEK fi] Vö: Duray Kálmán: A miskolczi kir. fcath. főgimnázium iskolai törvényei a gimnázium kezdetétől 1868-ig. A miskolczi kir. fcath. Főgymnásium 1913—14-ik iskolai évről szóló értesítője. Közzéteszi Dassievicz Gyula igazgató (Miskolc, 1914.) 12—35. Vö. még: Bajay Armand : A miskolczi kir. kath gymnasium története (Miskolc, 1896.); Keresztessy Sándor: Miskolcz színészetének története 1753-tól 1904-ig. (Miskolcz, 1903.) 1—3. [2[ Vö: Keresztesy: i. m. (1903.) 2; Monay Ferenc: Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról (Róma, 1953.) 133 [3] Vö: Momay: i. m. 133—134 [4] Vö: Keresztesy i. m. (1903.) 3. [5] Vö: Kovács Bernardon: Kézirati iskolai drámák a XVIII. évszázadból. Az Erd. Rom. Kath Státus Kézdlvásá.rhely—Kantai főgimnáziumának értesítője az 1905— 1906. tanévről. Közzéteszi: Hassák Vidor ig. (Kézdivásárhely, 1906.) 23—45; Szornbathy János: A kantai minorita iskoladrámáik IT 1942. 187—188; Szabó J. Dániel: Borkaasszony és György deák. Stolander és Dromulus ItK 1918. 323—• 343, 403—420. Kilián István: Ismeretlen iskoladráma-gyűjtemény a XVII—XVIII. századból. Borsod—Miskolczi Füzetek. Irodalomtörténet, nr. 5. Kilián István: Latin nyelvű pásztorjáték a XVIII. század elejéről. Ant. Tan. 1968. 304—320; Kilián István: Datin nyelvű komédia a XVIII. század elejéről a Borsod megyei Levéltárban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve X. (Miskolc, 1971.) 383—433: Kilián István: A magyarországi Miklós-kultusz első drámatörténeti emléke. Múzeumi Kurir. 1971. március (Debrecen), 22—27. ]6[ Magyar Színháztörténet. Szerk.: Hont Ferenc. (Budapest, 1962), 69. [71 Vö: Magyar Színháztörténet. 86—89. [8] A miskolci színház történetét illetően, vö: Keresztesy: ,i. m.: (1903.) 3—73; Keresztesy Sándor: Miskolcz első színházáról. Színházi Jubileumi Album. Szerk.: Keresztesy Sándor (Miskolc, 1907.) 6—9; Keresztesy Sándor: Az első miskolcz

1 5* 67