A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: A Hangácsy család Nyíriben

Hangácsy Judit az előkelő borsodi családból származó ifj. Ónody András felesége lett 1780 körül. Ónody András, aki apja sajószentpéteri birtokain gazdálkodott, feleségével Nyíriben lakott. Mozgékony, vásárokra járó, lovakat és marhákat nagyban eladó nemesember létére, 1785 nyarán a Hortobágyon különböző nem törvényes ló- és marhalopási akciókban vett részt. 1785 őszén Hajdúböszörményben elfogták, fél évig ült vizsgálati fogságban. Feltételesen szabadlábra került, de 1787 júliusában Gönc határában in flagranti lólopáson érték. Kassára kísérték, és 1788 májusában nyolc évi börtönbüntetésre ítélték. A kétségtelenül szigorú ítéletet az udvari kancellária két évre mérsékelte [10]. Ezalatt Ónody András apja és felesége meghalt. Kétségtelen, hogy mindkettőre hatott az a szégyenteljes állapot, amelybe a család Ónody András tettei miatt került, Hangácsy Judit testvéreivel 1789-ben megosztozik, kétségtelenül azért, mert azok sem akarnak együtt élni hírhedtté vált sógorukkal [11]. Ezután történhetett halála, mert 1796-ban Ónody András veszi át elhalt felesége után a leányának járó anyai részt Felsővadász, Kajta és Nyíri községekben [12]. Leánya, Básti Lászlóné csak 1 806-ban, apja halála után kapja meg anyai részét, amelyet Ónody András nem akart leányának kiadni [13]. Ónody Krisztina 1785 körül születhetett, s 18—20 éves lehetett, amikor férjhez ment Básti Lászlóhoz. (Az anyakönyvek Nyíri községben tűzvész áldozatai lettek, azért nem tudjuk ezeket az időpontokat pontosan megállapítani.) A Hangácsi család története Nyíri községben összefonódik az előkelő Bónis családéval. Ónody András révén is felfelé emelkedett volna, ha Ónody András Angyal Bandi néven nem vált volna kora leghíresebb lóés marhatolvajává. Néhány családtörténeti adalék is mindennél ékesebben mutatja a feudális nagycsalád bomlásának társadalmi okait: az örökösödési ügyek végtelen bonyolult voltát, a közbiztonság megrendülését, a tolvajlásokn ik a földbirtokos osztályba való elharapózását, a parasztság kiszolgáltatottságát a véletlenek játékának. Néhány csaldtörténeti adalék segítségével átgondolhatjuk a feudális társadalom bomlásának jelenségeit a mindenrcipók életében is. DÖMÖTÖR SÁNDOR JEGYZETEK [1] Csorna József: Abaúj-Torna vármegye nemes családai. Kassa 1897. 243—247. [2] Csorna, i. m. 247—248. [3] Kriston (Criston) család levéltára. Kézirata HOM-ban: 1501. sz. Másolat : AbaújTorna vm. levéltára. Nemesi iratolk 190. sz. [4] Országos Levéltár: P 608. sz. Soós család levéltára 35. köteg. [5. 6] U. o. [7] Nagy Lajos (szerk.): Tokaj. Bp. 1963. 22—24. [8] Soós es. lt. 33. köteg. [9] Soós.—

Bonis perek. Uo. [10] Dömötör Sándor: Az Angval Bandi-nóta történeti háttere. Ethnographia. 1971. évf. 231—237. [11] Borsod m. lt. Proth. 806. ad nr. 2829. sz. Másolata: Kriston cs. lt. HOM. 1484. sz.