A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)
MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Adatok egy reformkori miskolci diák színházi műveltségéhez
annyira hatalmában lévő változtatásaival teve. Játszótársai igen gyengék, még csak középszerű tehetség is alig találtatik köztük, első előadásukat tegnap tevék. (III. 102—103.) December 30-án Miskolcon: Láttam Keaint Eigressytől. Már három ízben valék e* játék adatásán, de most sem hánám-meg. Egressy művészileg adá a' czimszerepet, úgy látszik nagyon elemében van, midőn a' színészi életnek szerepében eljövő rajzát tünteti élőnkbe. (III. 105.) December 3l-én Miskolcon: Egressy Gábor' jutalmául adaték ,.egy színész élete"' e' darab Melier' (!) életéből vétetett, szépen festi a' színészi pályát, töviseivel együtt. Színházunk fuladásig tömve vala. (III. 105.) 1843. február 5-én Miskolcon: Láttam a' szív és trón czimű drámát Laborfalvi Róza (:Benke Juczi:) hét évi távolléte után. ez úttal utoljára játszott, és szülőfölde" tetszését és megelégedését viemdi magával. (III. 113—114.) Február Miskolcon; Fő orvosunk valamelly palkonyai asszony' gyógyítására ajánlatokat küldött-szét, ki, mint mondják, mágnása álomban szenved, titkokat fedez-fel, 's jövendői. Városunkban e' hír furcsa eseményre szolgált alkalmul, jelesen Rácz Sándor színész felöltözvén női ruhába, az említett palkonyai nő szerepét játszá és a' hozzá csődült tanuló ifjakat nagyon megtréfálá. (III. 118—119.) Március Miskolcon: Színpadunkon egy eredeti játék adaték elő. a' mágnes álomban szenvedő palkonyai asszony történetéből véve. Temérdek néző tódult a' Színházba, azomban a' játék tartalma egy vala a' legs : lányalbbak közül. (III. 127.) Július 2-án Pesten: Magyar .színházban Lázár a' pásztor czimű játékon megjelentem, de mivel ígérkezett társaim elmaradtak, az első felvonásnál többet nem vártam bé. Éjfélkor, a' most érkezett Tadolini híres énekesnő ablakai előtt (:az angol Királynénál :) tisztesedének színészeink zenével és énekkel, danólák Vörösmarty szózatát, melly engem' teljességgel ki nem elégített, sőt bosszantott, hogy a' lelkes szózatnak ezen melódiája hozzá nem méltó. (III. 168—169.) Július 4-én Pozsonyban: Az arénában felvonás köziben Komáromi Sámuel színész és Szathmáryné színésznő között verekedés keletkezek, mellyet a' nézők szakítottak ketté. A' jeles Gegő Eleket ma látám legelőször. (III. 171.) Július 16-án Bécsben: Vacsora alatt egy komédiás közel hozzánk elkezdett énekelni, német nyelven, igen nagy tűzzel, mi jó kedvben lévén, hangos ikaczagástól meg nem tartóztatánk magunkat. Éneklőnk azomban legkevésbé sem confundálódott, még akkor sem, midőn tányérát körül hordozván, tőlünk egy xrt sem kapott. Azomlbain csak hamar segített a' dolgon bámulatunkra, elkezdvén magyarul danolni, most az előbbenit kipótolánk, monda, hogy ő N[a,gy]győri születésű. (IV. 7.) Július 16-án Bécsben: Stuver' tűzi játéka vérmes reményünknek nem feleltmeg. Leginkább megleptek egymáshoz közel eső várromokból kilőtt röppentyűk, mellyek tüzes bomb'íkat ábrázolának, és fogalmat adának a' várostromról. De felette gyönyörködtettek a' várhegyekről huzamosan viszhangzott ágyúlövések. Innét a' vasúton éjjeli félkettőre mentünk haza. vélünk legalább is jött nvólez száz ember (IV. 8.) Július 19-én Miskolcon: eggy nyomorult részecskéje a' tűznek a' piaczi épületekre, majd színiházunkra hulla, 's Thaliának honunkban legrégibb magyar egyháza, mellynek díszes kifestésé épen most vala munkába, kevés perczek múlva, irtóztató iángözöinné vált. melly az egész városra szét szóra pusztító szikráit. (IV. 30.) 1833. december 16-án Eperjesen (A naplóba iktatott önéletrajzból): jogászok által előadva láttam, Kisfaludy kérőit és a' fősvényt. (IV. 70.) 1833. Eperjesen laktomban télben épült színház, igen híres színész vált itt Just, utánna való Hörnstein Eduárd. (IV. 73.) 1843. december Miskolcon: Híre jár, hogy leégett színházunk helyére nagyobbszerű fog épülni . . . (IV. 108.) 1844. július Miskolcon: Komlóssy Ferencz és Hegedűs Lajos színész társasága a" korona teremében több előadásokat tőn. kitűnőbb tagok Egri János, Hegedűs Lajos, Tóth Jósef, Komlóssy Ida. Erdélyiné, Erdősné, Komlóssy Idának ügyes játéka vonszá leginkább a' közönséget, az előadásokba. Különösen jól személyesítő a' tizenöt éves Richelieu!. (V. 8.) 1842. december Miskolcon: A" leégett színház" romjainak tiszti lakká, alakítása munkába vétetett. (V. 20.)
