A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Adatok egy reformkori miskolci diák színházi műveltségéhez

Szkl. 419. Szerdahelyi József: Szkl. 420. Szigligeti Ede: Szkl. 423. Tadolini: híres külföldi énekesnő. 1843-ban a pesti Magyar Színház művészei éjjeli zenével tisztelik meg. Telepi György: Szkl. 448. Tóth József: Szkl. 457. Udvarhelyi Miklós: Szkl. 465. Wolf, Farkas Károly: tenorista, Schodelnéhoz méltó énekestárs. Rédey: 1. m. 218, 219. 233. 306. [14] Emléksorok Miskolcz színészetéből a legrégibb időktől 1882. október 28-ig. Borsod megyei Lapok (BmL) 1882. nr. 86, 88, 90, 92, 95, 96, 98, 100, 103. — Miskolczi színlapok ügyében. BmL, 1885. nr. 49, — Miskolczi színlapok a régibb időből. BmL. 1886. nr. 59—60. — Hibaigazítás. Válasz egy Jckainéval kapcsolatos cikkre. BmL, 1886. nr. 9. — Ujabb emléksorok Miskolcz színészetéből. BmL, 1888. nr. 46, 47, 48, 49. [15] Kilián: i. m. (1968.): 276—278. [16] Vö: Szendrey: i. m. V. 104, 112, 171, 181. [17] Vö: Rédey: i. m. 121, 137. 138, 139. 142. [18] Szathmáryné személyét illetően: Szkl. 130. Komáromy Samu: Rédey: i. m. 150. [19] Rácz Sándor személyét illetően, vö: itt. 13. számú lábjegyzet. [20] Vö: Kilián: i. m. 1972. 11—14. [21] Keresztesy: i. m. (1923.) 18. hozza az első épület rekonstrukciós rajzát. Komáromy József: i. m. 46—47. közli ugyanennek a színházépületnek homlokzati rajzát az alábbi kép alatti szöveggel: A Miskolci Nemzeti Színház újjáépítésekor végzett ásatások tisztázták, hogy Keresztesy Sándor 1923-ban végzett rekonstrukciója téves. [22] Vö: Kilián: i. m. (1968.) 277. [23] Komáromy: i. m. 45. Szűcs Sámuel színházi jegyzetei (1833—1847) Eperjes — Miskolc — Pest — Bécs — Pozsony — Párád 1835. Tavasz hó 11-én Miskolcon: Színházból a' garabonczás deák v[ig] j[áték] előadatásáról tűzi harangok kongásai futtattak haza. (I. 1.) 1836. Télhó 13-án Miskolcon- Műkedvellők színházunk' javára adták a' jelszót. Meg á,lj (!) ki vagy? czímű előjátékkal (I. 7.) Télutó 3-án Miskolcion: Műkedvellő Társaság játszotta Andrást és Bélát vagy korona és kard czímű játékot. (I. 8.) Tavaszhó 8-án Miskolcon: Színházunkban a, ref [ormátus] deákok adták a' Tatárokat Magyar országon Kisfaludy Károlytól. (I. 9.) 1838. Tavaszutó 13-án Miskolcon: Kassai színészektől láttam a Keán czímű játékot, a' czímszerepet vitte Lendvay. (I. 21.) Nyárelő 13-án Miskolcon: Estve játékszíni előadásban a' gróf és grófnő (Reviczky Ádám és neje) jelen voltak. (I. 22.) 1839. Nyárutó 1-én Pesten: „Innét (a Duna partjáról) mentünk a nevezetesebb utszákat 's épületeket megtekintendők. megnéztük ... a' német színházat,. . . magyar színházat, ... 's az építészetnek más, szép míveit . . . áltmentünk Budára... itt van a' német színház régi bástyából alaikítiva. Estve a' magyar színházban megjelentünk, hol a' fiatal házasok című vígjáték adaték elő, melynek szerzője Csató. Jelesen játszottak Egressi Gábor, Megyeri, Szerdahelyi, Udvarhelyi, Lendvay né. játszott Szigligeti is. (I. 106.) Őszelő hó 5-én Bécsben: Estve mentünk a* Käirtnerhori színházba. A' Liebesgetränk czímű énekes játék adatéik-elő, mintegy 40. tagból álló hangászkar zenéje mellett. A' Színház nagy páholyai négy sorral vannak, ezek felett még két sor karzat, az egyszerű függöny felett aranyozott, császári czimer díszlik, a' Felség' páholya veres bársonnyal, arannyal van ékesítve. Fő szerepet Vivő kedvencz énekes nőjét Luczert számos tapsokkal jutalmazá a' közönség, a' férfi énekes is osztott azokban, kiabálást nem lehete hallani, mint nálunk. A' nézők száma igazolá Bécsnek világszerte ismeretes mulatság szeretetét. (I. 40.) Őszelő hó 6-án Bécsben: Estvére mentünk az udvari színházba (Burgtheater) ez nincs olly nagy mint a' Karinlhiai kapu melletti, páholyai két sorral vannak egy-