A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Kanová—Benza: Ludové kozuchy (Márkus, M.)

származó perekből, szerződésekből és egyéb írásokból a korábbi tutaj őséi etet eleveníti fel. A monográfia ötödik fejezete a szlovák tutajosok népi kultúrájából mutat be érdekes részeket. így pl. a szokásvilágból, a tutajosfalvak folklórjából mutat be specifikus hagyományokat. Ezek közül a legjellegzetesebb az ún. „tutajos keresztelő", (a tutajos-avatás) szokása, vagy az első tavaszi tutaj vízreeresztésének hiedelmekkel tarkított cselekménye, a szerencsétlenül járt, vízbe fúlt tutajos szimbolikus temetési szertartása, a különféle vízitündérek, víziemberek (szörnyek) létezésében való hit stb. E fejezet részét képezik azok a népdalok, amiket a tutajosfalvakban — éppen a tutajosélétről — jegyzett le a szerző. Nem, kevésbé érdekes és színes a szlovák tutajosok alakjának a szlovák irodalmi alkotásokban való tükröződéséről adott kép. A szlovák tutajosok küzdelmes és kalandos, heroikus élete, harca a természet elemeivel több neves szlovák költő tollát megihlette (J. Holly, L. Stúr, S. Hurban-Vajansky stb.). De nemcsak a költők képzeletét, hanem a képzőművészeket is megihlette a tutajosok élete. Elég ha itt Skutecky B., Benka M., Bazovsky M., Weiner—Kral' I. nevét említjük meg. Ezeknek az alkotásait a szerző munkájába is beillesztette. Gazdag anyagot gyűjtött össze a szerző a tutajosfalvak prózai hagyományaiból is. Tipikus tutajosmondák, tréfák, anekdoták, közmondások, kalandok, a vízben élő természetfölötti lényekkel való találkozások és átélt élmények színezik a monográfia tartalmát. Értékesnek tartjuk, hogy a szövegben gyakran előforduló tutaj os-műszavak értelmezésére a szerző egy kis magyarázó szótárt csatolt. M. A. Huskának a szlovák tutajosokról írt történeti-néprajzi monográfiája — az elmondottakból is láthatjuk — értékes szolgálatot teljesít a szlovák népi kultúra, s a szomszédnépek kultúrájának ismeretéhez. Láthattuk —. hogy a szlovák tutajosok által közvetített munkaeszközök és hagyományok más népekhez is eljutottak. Ezek az eddig kevésbé ismert interetnikus szálak is segítenek egybefűzni Kárpát-Európa népeit. M. MARKUS Kanová M. — Benza M.: Ludové kozuchy (Népi ködmönök.) Národopisné zbierky Slovenského národného múzea v Martine a múzeí na Slovensku. Tom. VIL, Martin, 1970. 216 p. + 119 fkp. és 26 rajztábla. (Kiadja: Osveta és a Slovenské Národné Múzeum, Martin.) M. Kanová-Stehlíková és M. Benza a mártoni Szlovák Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának textil- és viselet-specialistái a szlovák népi ködmönök múzeológiai „katalógusának" összeállításával tovább folytatják a fenti intézmény által megkezdett múzeumi anyagnak tudományos-feldolgozó és népszerűsítő célokat szolgáló ismertetését. E kiadott VII. számú katalógus magába foglalja nemcsak a mártoni Szlovák Nemzeti Múzeum —, de a többi regionális szlovák múzeumokban található (1967. december 31-ig nyilvántartott) ködmönállományát. Nem vitás, hogy az ilyen tematikus múzeumi anyagnak komplex publikálásával a mártoni múzeum igen