A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Komorovsky, J.: Kratochvil'ne príbehy král'a Mateja (Ujváry Zoltán)

városi kiváltságok, okiratok legrégibb jegyzéke (elenchus) 1668-ból. 1804. április 3-án, a városi hivatalnokok választása idején Thurzó Sámuel lett az első városi levéltáros, de ez a funkció a XIX. században megszűnt, A múlt század közepén Starek L. apát újraj összeírta a városi okiratok latin nyelvű jegyzékét. Az 1925-ben említett levéltáros még nem a szó mai értelmében vett tisztviselő. Olykor díjazott mellékes tevékenység volt. Év végén elrakták az iratokat a városi hivatal, majd az újraépült tanácsháza épületében. A Front alatti és utáni állapotokról az első városi levéltárnok: dr. Vojtech Stibrany dokumentációs fényképfelvételeket készíttetett. Kárt szenvedett a levéltár régi állománya (Magistrat), s a városi hivatalé is (1923—1945). Az ismertetésben szól a szerző az 1960-as területi újjászervezés nyomán kialakult helyzetről. Abelová, Viera: Kapusta v Tudovej strave na okolí Trencína (A káposzta a népi táplálkozásban Trencsén környékén). 85—105 l. 9 kép. A káposzta a régiek étkezésében a kenyér mellett fő eledel volt. Szűkös időkben a burgonyával együtt kenyérpótlónak számított. Ez a szakszótárral is ellátott tanulmány részletesen szól a káposzta termesztéséről, feldolgozásáról és sokféle elkészítési módjáról a Trencsén környéki szlovák nép táplálkozásában. Az elültetésre szánt magról a parasztok maguk gondoskodtak, s Mátyás (február 24.), illetve József napján vetették el. Ha az idő ezt nem engedte, palántát neveltek, s ezt május közepén kapával kiásott gödröcskékbe (egybe kettőt) ültették el. A palántákat a káposztaföldeken, a patak közelében kiszántott árok két partján ültették nők és férfiak. A talajt kézzel művelték meg. A termést októberben takarították be. A megtisztított fejeket késsel, gyaluval, aprítva, rétegekben tették hordóba savanyodni, köménymag, babérlevél, cukorrépa, kapor, alma stb. hozzáadásával. Egy vagy két férfi taposta mezítláb. Ma már fabunkóval nyomkodják. Pár napig a melegen savanyodik, majd a kamrába teszik el. Felhasználása az étkezésben sokféle. Másképpen készítették karácsonyi, másként nagyböjti időben. Különleges a disznótoros káposzta. Készítettek belőle édes és savanyú mártásokat, és főtt tésztával is fogyasztották a hordóskáposztát. Rétesbe tölteléknek tették, és sült krumplival is ették. A káposztát házalva és piacokon árulták. Cserébe almát, körtét, szőlőt vagy kukoricát kaptak. A mérték 1 kg-os szalmakosár volt. DOMIN K. Ján Komorovsky: Kratochvil'ne príbehy kráPa Mateja (Tréfás történetek Mátyás királyról) Mladé letá, Bratislava, 1972. 134 o. A magyar történeti mondahagyomány egyik legkedveltebb alakja Mátyás király. Az ő kultuszához csak a Rákóczi- és a Kossuth-kultusz hasonlítható. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a magyar történelem több évszázada élt nagy alakjának emléke nemcsak a magyar nép, hanem a