A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Zádor Tibor: 20 éves a Matyó Múzeum

a külföldiek által leginkább látogatott idegenforgalmi helyeknek. Ünnepeken, vasárnapokon autótábor parkírozott a főtéren, kattogtak a fényképezőgépek, a külföldiek tömegesen bámulták a tündöklő színekben pompázó, hatos sorokban vonuló matyólányok „karulását". A felszabadulás után a nagyközség lakosságának életmódja alapjaiban megváltozott. A 6000 summás gyári és üzemi munkás lett, a földtulajdon miatt kettéosztott dolgozó parasztság pedig lassanként egységes termelőszövetkezeti parasztsággá kovácsolódott. Emelkedik az életszínvonal, s a szalmatetős házak helyett előszobás, vérandas otthonok épülnek. A matyók 1952—53-ban végleg elhagyták azt a színpompás viseletet, amely őket a küzdelmes múltra emlékeztette és az évszázadokon át a haladást gátló, íratlan falusi törvények betartására kötelezte. A nők viselete ma már a legújabb divatot tükrözi. A matyóság idegenforgalmi vonzása napjainkig megmaradt, sőt a statisztikai adatok szerint évről évre újabb rekordokat eredményez. (1964-ben a látogatók száma: 8670. 1971-ben 17 000, 1972-ben pedig már meghaladta a 30 000-et.) A színes ruhaviselet iránt érdeklődő bel- és külföldi látogatók a letűnt viseletet, a hímzések történetét ma csupán a Matyó Múzeumban tanulmányozhatják, amelynek hagyománymegőrző szerepe jelentőségében mindinkább emelkedik, és a nagyközség számottevő kulturális intézményévé vált. Hogyan jött létre a mezőkövesdiek és a megyei múzeumi szervezetünk büszkesége, a Matyó Múzeum? Dala József, akkori gimnáziumi festőművész-rajztanár 1947 nyarán vetette fel a múzeum megszervezésének tervét. A község vezetősége örömmel fogadta a gondolatot, de a kivitelezés csak 1952 nyarán kezdődött el, amikor a tanács a múzeum céljaira a volt „Korona" vendéglő és szálloda 1700-as években épült központi fekvésű épület első emeletét ajánlotta fel. A Múzeumok Központi Igazgatósága kiállításokat rendező szakemberei dr. Barabás Jenő forgatókönyve alapján hozzáfogtak a berendezési munkálatokhoz. Az első kiállítást, amely a matyó népviselet történetét és hímzésfejlődését mutatta be, 1953. július 26-án nyitották meg. A kiállítás anyagát a miskolci, az egri és a fővárosi néprajzi múzeum kölcsönözte. A kiállítás megrendezésében oroszlánrésze volt dr. Balassa Ivánnak. A múzeum dologi kiadásait a Múzeumi Főosztály, majd a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztálya folyósította, de jelentékeny összegekkel támogatta a múzeum gyűjtőmunkáját a községi tanács végrehajtó bizottsága is. A múzeum kifejlődéséhez sokban hozzájárult a lakosság érdeklődése és pártfogása. Különösen az első esztendőkben mindenki sietett az otthonában őrzött viseleti darabokat, berendezési tárgyakat, helytörténeti vonatkozású iratokat, könyveket a múzeumba adni. Dr. Lakatos László minisztériumi osztályvezető-helyettes 1956 augusztusában a múzeumot a felügyeleti jog fenntartásával a mezőkövesdi járás vezetőségének adta át, majd 1962. július 1-én a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adásával a Matyó Múzeum a miskolci Herman Ottó Múzeum irá-