A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál: Az első magyar műszaki könyvtár és ritkaságai Miskolcon

Jó egynéhány olyan könyv is megtalálható a selmeci műemlékkönyvtár anyagában, amelyeket egykoron a selmeci akadémia hallgatói az alapítás évében (1770) tankönyvül használtak. Ezek közül a könyvek közül az egyik legértékesebb és legismertebb kétségkívül: LAZARUS ERCKER: SUBTERRANEA DOMINA DOMINATIUM. DAS IST UNTERIRDISCHE HOFHALTUNG, OHNE WELCHE DIE UNTERTHANEN GECHOR CHEN KÖNNEN című műve. Ercker, császári főbányamester, könyve első ízben 1703-ban jelent meg, Joachim David Zunner gondozásában, és a kohászatnak ,kémlészetnek, a salétromfőzésnek, színesfémkohászatnak és a lőporgyártásnak volt közel egy évszázadon keresztül a kézikönyve. A könyvtár tulajdonában ennek a műnek több, XVIII. századi kiadása is megtalálható. Mivel azonban ezek a könyvek, mint általában a könyvek abban az időben, igen drágák voltak, az akadémia csak néhány darabot szerzett be belőlük. Erre egyébként Mária Terézia alapítólevele is kötelezte az akadémiát. Természetesen minden diáknak nem jutott ezekből a tankönyvekből, ezért a vizsgákra többnyire úgy készültek fel, hogy felolvastak egymásnak. Mondanunk sem kell, hogy ma már az „Ercker" és a többi korabeli tankönyv, vagy tankönyvként használt kézikönyv igen becses ritkaságnak számít a könyvgyűjtők körében. Végezetül a magyar műszaki nyelv egy páratlan becsű emlékéről szólunk, az egyetlen példányban ránkmaradt, és PETTKÓ János által szerkesztett BÁNYÁSZATI SZÓFÜZÉR-ről. Ez a kis kéziratos kötet az első német—magyar bányaműszótár. Köztudott, hogy az egykori selmeci akadémia tanárai teremtették meg, vetették meg az alapját a magyar bányászati és kohászati szaknyelvnek. Még 1832-ben, Selmecbányán alakult meg a Selmeci Magyar Olvasó Társulat, amely kezdeményezte 1845-ben ennek a szótárnak a munkálatait is. A szótár összeállítására egy amolyan munkaközösség jött létre, vezetője a kőzet- és földtan professzora, Pettkó János lett. Pettkón kívül még öt, magyar anyanyelvű hallgató is részt vett ebben a nagy és úttörő jelentőségű munkában, hiszen addig, és még ezután is, közel egy fél évszázadon keresztül német vagy erős német hatást mutatott a magyar bányászat nyelve. A kötet, amelynek folytatására csak húsz esztendő múlva került sor, nem került a nyomdába; összesen mintegy 2750 német, illetőleg ennek megfelelő magyar bányászati szakkifejezés található benne. Az első magyar—német, ill. német—magyar nyomtatásban is megjelent bányászati szakszótárt is az akadémia egykori hallgatója, Zsigmondy Vilmos bányamérnök szerkesztette, és általában ezt a szótárt tartják az első magyar—német bányászati szótárnak. TÓTH PÁL