A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ethnológia Slavica (Márkus, M.)

SZLOVÁKIAI TÉKA Etimológia Slavica (Kiadja: Uni versi tas Comeniana Bratislavensis FacultasPhiiosophica) Bratislava, Tomus I. 1969. 226 p. — Tom. II. 1970. 299 p. — Tom III. 1971. 280 p. Közép- és Kelet-Európa etnológusai az utolsó évtizedek során sajnálattal tapasztalták, hogy az itt folyó (elsősorban szláv) etnológiai kutatások eredményei a nyugat-európai és a nem szláv nyelvű népek tudatában cs irodalmában csak igen csekély mértékben találtak visszhangra. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a szláv nyelveken publikált néprajzi anyag a külföldi partnerek számára hozzáférhetetlen volt, A szlovákiai kiadványok többsége nem jutott el hozzájuk, vagy ha el is jutott, azok tartalmával nemigen tudtak megismerkedni. E hiányok kiküszöbölése érdekében történtek komoly lépések, ezek azonban nem voltak tartósak. (Az egyik ilyen kezdeményezésnek kell tekinteni a Národopisny Véstník Ceskoslovensky szerkesztőségének kezdeményezését.) A cseh és a szlovák etnológusok munkamegbeszélésein többször felmerült az a gondolat, hogy kívánatos volna a szláv etnológiai kutatások eredményeit valamilyen ismertebb nyugati nyelven publikálni. Ebből a célból szükségesnek tartottak egy olyan kiadvány létesítését, mely ezeket az eredményeket nemcsak kivonatosan (tehát rezümék formájában), de teljes terjedelmükkel is közvetítse valamilyen nyugati nyelven a külföldi kutatók felé. Nem véletlen, hogy ez a gondolat és megvalósításának szükségessége a legjobban a szlovák kutatókat foglalkoztatta — akik központi —, kárpáteurópai (szláv szempontból is centrális), helyzetüknél fogva a legtöbbet foglalkoztak ezzel a gondolattal. (Ez a szándék erőteljesen mutatkozott meg a Nemzetközi Kárpát-kutató Bizottság munkájában, melynek központi titkársága és az egész kutatás irányítása a bratislavai Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetében bonyolódott le.) Éveken át tartó előkészítő munka, számos külföldi (elsősorban szláv országokból származó) etnológussal folytatott megbeszélés, konferencia után a 60-as évek vége felé a szlovák etnológusoknak végre sikerült elérniök azt, hogy a bratislavai egyetem fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából (1969) a néprajzi tanszék kezdeményezésére az ottani filozófiai fakultás hozzájárult a néprajzi tanszék keretében egy speciális Etnológiai Intézet megalapításához. Ennek azi újonnan létesített Etnológiai Intézetnek egyik fő feladatául az európai szláv népek és a velük szomszédos (velük együtt élő) többi népek interetnikus kutatását tűzte ki. Az Intézetet a kutatási eredmények publikálásának elindításával bízták meg, melynek egyik fő gondja a szláv etnológiai kutatásoknak a nyugati nyelveken való (angol, francia és német nyelvű) tolmácsolása volna. Valóban elérkezett annak az ideje, hogy egy ilyen nemzetközi szolgálatot ellátó speciális etnológiai intézmény meg-