A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kamody Miklós: A vasúti postaszállítás Észak-Magyarországon az 1870-1880-as években

elégedni. Ez volt az állami vaspályafő. Megnyitásának körülményei ismét felborzolták a kedélyeket. A város vezetősége és a vaspálya igazgatósága közt elmérgesedett viszony még tovább tartott. Az „együttműködésre" a korabeli sajtóból lehet következtetni: „A miskolc—bánrévei vaspálya június 13-án adatott át tettleg a közforgalomnak. Ezt is csak a pesti lapokból, s abból tudtuk meg, hogy az ünnepélyre városunkban nemzeti színű zászlók kölcsönöztettek ki. Hogy miért nem értesíté az államvaspályák üzletigazgatósága úgy a megye, mint a város elöljáróságát, s talán szerény lapunkat is, feleljen ő róla: annyi azonban bizonyos, azon urak ott az élen több figyelmet tanúsíthatnának azon megye és város iránt, melynek területén keresztül fut a pálya, s melynek ügybuzgóságát nem egyszer igénybe vették. Mint értesültünk, az itten járt állami vasúti üzletigazgató, Veninger határozott ígéretet tett arra nézve, hogy az állami vaspályán épült kis állomás centrális indóházzá fog kiépíttetni és addik is, míg az megtörténik, lehetővé fog tétetni az, hogy a Pestre utazók mindjárt e kis állomáson fognak felvétethetni. Belátta hát végre az állam azt, hogy a tiszai vaspályávali közösködés eddig is roppant kárával volt."

8 Az üzletigazgató ígéretét nem váltotta be, így maradt külön vasútállomása a Tiszai és külön a Gömöri vasútnak. Annyi azonban történt, hogy két hét múlva a helyi sajtó a vasútigazgatás tájékoztatása alapján részletes leírást közölt a Miskolc—Bánréve másodrendű vasút építésének költségeiről, létesítményeiről stb.

f) 1874-ben a gömöri vasútvonal továbbépült Bánréve—Fülek, valamint Bánréve—Dobsina között. Jelentős esemény volt a „Szerencs—Sátoraljaújhely vaspálya megnyitása 1871. október 26-án, 9 óra 45 perckor. Az első vonat Szerencsről indult ki és az arra kiosztott meghívó-menetjegyek az újhelybőli visszaindulásra 28-ig bezárólag voltak érvényben". A további vonalhosszabbítást Sátoraljaújhely—Mihályi—Homonna között még az év novemberében adták át a forgalomnak.

10 187l-re Miskolc jelentős vasúti csomóponttá változott, négy irányban: Pest, Kassa, Debrecen, Bánréve felé volt forgalmas összeköttetése. A város vasúti összeköttetésének bővülése kihatott a kereskedelmi életre, erősen megnövelte a posta forgalmát, A miskolci főposta 1871-ben előlépett. Megnyitása (1790) óta postamesterség volt. Most mint nagy forgalmú hivatal kincstári kezelésbe került. Vezetőjét Kassáról az igazgatóságról hozták — ez is a hivatal jelentőségére utal — Bene Károly személyében. Két postatiszt és 3 járulnok volt a beosztottja. A pályaudvaron posta még nem működött. Az érkezett, indított postaanyagok szállításáról a pályaudvar és a főposta között Duronelly Erzsébet szállító postamester gondoskodott.

11 1871. október 19-én városunkat is bekapcsolták a mozgópostai szolgálatba. A Pest—Miskolc—Kassa útvonalon közlekedő (menetben 9„ tértiútban 10. számú) mozgópostának az útvonal mentén 62 postahivatallal volt járati összeköttetése.