A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Vass Tibor: Az ózdi acélgyártás során használt szakmai jövevényszavak

JEGYZETEK 1. Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Bp. 1926. 163. o. 2. Hencz Lajos: A posta táviró és távbeszélő története. Bp. 1931. 76. o. 3. Uo. 231. o. 4. Uo. 238. o. 5. Szűcs Sámuel naplója. Kézirat a Hermann Ottó Múzeumban. 6. Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó története. 1937. 154. o. 7. Komáromy József: A miskolci Tiszai pályaudvarról készült litográfia HOM Közi. 6. (1965). 8. Borsod-Miskolci Értesítő, 1871. VI. 15. sz. 9. Uo. 1871. VII. 27 10. Uo. 1871. X. 26. 11. Joanovich György: Magyar Postászati Évkönyv 1872. évre. Pest, 1871. 12. Henaz (i. m. 76.) 13. Hennyei (i. m. 179.) 14. Borsod-miskolci Értesítő, 1871. VII. 21. sz. 15. Kamody Miklós: Adatok Észak-Magyarország hírközlésének történetéhez. Borsodi Szemle, 1966. 4. és 1967. 1. sz. 16. Posta Évkönyv, 1883 (töredék). 17. Kamody i. m. Az ózdi acélgyártás során használt szakmai jövevényszavak Ózdon a gyár építésével, majd üzemeltetésével — a helyi és a környékbeli magyar ajkú lakosok miellé — Európa különböző területeiről származó szakemberek mellett főleg nagyszámú német és szlovák ajkú lakos telepedett le. A külföldről származók magukkal hozták a gépi berendezések, a munkaeszközök, a különböző gyári szokások idegen szavait. A magyar ajkúak nem alkottak új műszaki szavakat, hanem kölcsön vették — rendszerint a hangalak átformálásával — a főleg német és szlovák szavakat. A gyári fogalmak a helybelieknek mind újak voltak, mert a XIX. század közepéig az ózdi medencében főleg földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkoztak. Éppen ezért a kölcsönzött szavak jelentékeny része beolvadt a helybeliek szókincsébe, amely több mint egy évszázadon keresztül, mint szakmai jövevényszavak éltek a gyár dolgozói köztudatában. A történelmi hűséghez tartozik az is, hogy a magyar ajkúakat a kényszerűség is rávitte a szakmai jövevényszavak elsajátítására, mert elöljáróik — a műszaki és gazdasági vezetők, az előmunkások és csoportvezetők — kivétel nélkül idegen nyelven beszéltek, még a munkahelyeiken is. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél forradalmi változások történtek a felszabadulás óta. Az egyes üzemrészek nagymérvű differenciálódáson mentek keresztül. Egy-egy szakma elkülönült egymástól. A rekonstrukciók folytán egyes munkakörök megszűntek, így az újabb munkakörök igen rö-