A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

Kádas—Murányi—Zimonyi: Tízéves a Napjaink

Lazuló televény (A Napjaink előzményei) A Napjaink a helyi lapszervezés hagyománya nélkül indult. A felszabadulás előtt és után megjelent folyóiratokat, amelyek az irodalmi kultúra honosítói voltak, mába ölelhető hagyományként is tekinthette volna a szerkesztőség, sajnos azonban a lap indulásáig igaz maradt, amit Csorba Zoltán 1942-ben leírt a miskolci irodalom „történelmietlenségéről", arról, hogy a helyi irodalmi folyóirat-kísérletek nem épültek egymásra.

4 A Napjaink sem folytatás volt, hanem elölről kezdés. Ezért beszélünk az előzményeiről és nem elődeiről. A lényeget tapogatnánk körül, ha a Napjaink előzményeit keresve a Miskolcon irodalmi céllal megjelent periodikákat vennénk csak számba. Arról is fölösleges vitatkoznunk, hogy Borsod—Miskolc folyóiratínsége okozta-e az irodalmi élet sorvadását, avagy ez utóbbi miatt nem indult és élt meg helybeli folyóirat. Az irodalmi fórum léte kétségtelenül függ egy város, egy tájegység irodalmi életétől, ugyanakkor a feltétele is annak. Sok egyéb tényezővel együtt, természetesen. Nyomtatás, könyvkiadás, irodalmi álláslehetőségek, az irodalomból való megélhetés, irodalmi közeg, helyi kritika, irodalmi társaság, humán egyetem — sorolhatnánk elő, még mindig csak a tüneteit annak, ami az irodalmi élet valódi feltétele, azaz: a táj és a város helye egy nép, nemzet, ország gazdasági és szellemi életében a múltban (hagyomány) és a jelenben. A Napjaink előzményeiként szám on tartott periodikák felbukkanása azzal a folyamattal függ össze, amely az irodalmi élet közegét súlyosbította, amely így nagyobb felhajtóerőt nyert és egyre fajsúlyosabb törekvéseket tarthatott a felszínen. (így nézve a fentebb említett „történelmietlenség", a miskolci irodalmi folyóiratok egymásra nem épülése, egymás munkájának nem folytatása újra elnyeri folytonosságát, diakronikus összefüggéseit.) Az irodalom életfeltételeit is megjavító folyamat: Miskolc szerepének megnövekedése Észak-Magyarország és hazánk struktúrájában. Kíséreljük meg ezt vázlatosan áttekinteni! A múltbeli hagyománytalanság jelzi, hogy a város szerepe évszázadokon át nem volt kiemelkedő. Miskolc a fejlődés lehetőségét az iparosodástól kapta. A várostörténészek feladata megállapítani, nekünk úgy tűnt, hogy először a múlt század végefelé indult meg igényes, átgondolt urbanizációs fejlődés. A célt, hogy megszerezze a súlyát a közéletben, a tájegység központjává legyen, Miskolc el is éri, de nem úgy, ahogyan e hol halk, hol erősebb folyamat felkínálta. Az első világháborút lezáró békerendszer talán egyetlen magyar várost sem állított annyira megváltozott feladatrendszerbe, mint Miskolcot. Megnő a város gazdasági szerepe, a korábban kevésbé fontos vasgyár az ország legjelentékenyebb kohói közé kerül. A múlt század végi harmonikus minőségi fejlődés helyett megjelenik a gyors felfutás. Átalakul Felső-Magyarország szerkezete is, Abaúj-Torna megye Magyarországon maradt részének orientációja Kassa helyett egyre inkább Miskolc lesz. (A város ekkor már lassan természetes központja Zemplén megyének