A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kamody Miklós: A vasúti postaszállítás Észak-Magyarországon az 1870-1880-as években

vasútállomáson egyetlen levélzsákot vesz fel és ad le, mer-t a levélanyagot útközben osztják szét állomásonként. A javaslatot az angol posta megvalósította. Az új szállítási módot Franciaország 1846-ban, Németország 1848-ban, Ausztria 1850-ben, az Amerikai Egyesült Államok 1864-ben vette át.

2 Magyarországon a mozgópostai szolgálatot — osztrák irányítás alatt 1863. március 1-én indították be Bécs—Pest vasútvonalon, teendőit osztrák állami tisztviselők látták el.

3 Csak a kiegyezés után lehetett szó arról, hogy a magyar kormány átvegye a mozgóposták működtetését. 1868 februártól kezdve a pest—bécsi mozgópostán a szolgálatot már magyar postások látták el. Ez volt az 1. sz. és térti útban a 2. sz. mozgóposta. A következő években Pest—Báziás 3—4, Pest—Gyulafehérvár 5—6, Buda— Pragerhof 7—8. mozgóposta működésére került sor. A mozgópostákat akkor felállításuk sorrendjében számozták/' Észak-Magyarországon az első vasútvonalat az osztrák érdekeltségű Tiszai Vaspálya Társulat építette Budapest—Szolnok—Debrecen viszonylatban, melyet aztán Nyíregyháza—Miskolc bekapcsolásával meghosszabbítottak. A vasútvonal megnyitásával kapcsolatosan a Társulat és Miskolc város között nagy vita volt az „indóház" elhelyezése körül. A községtanács a vasút fejállomását a városhoz közel, míg a Társulat Zsolcához közel, a városon kívül kívánta elhelyezni. A Társulat érdeke győzött, az állomás a mostani helyén, a várostól több mint 2 kilométer távolságra létesült. A forgalom ünnepélyes megnyitására 1859. május 24-én került sor, a feszült helyzetre való tekintettel — ami a Társulat és a város között volt — minden különösebb ünnepség nélkül.

5 Miskolc lakosságát nem elégítette ki ezen összeköttetés gyorsasága, csak 3 órával volt rövidebb az utazás Pestre, mint a 182 kilométert megtevő postakocsival, azonos viteldíj mellett, A helyi sajtó a Pest—Miskolc közötti közvetlen vasúti összeköttetés létesítésének indokoltságát állandó napirenden tartotta. 1860. augusztus 14-én megnyitották a vonal Felsőzsolca—Kassa szárnyát 80 km hosszban, ezen a forgalom erősebb volt, mint a Pest—Miskolc szárnyon.

6 A Tiszai pályaudvar 58 katasztrális hold területén létesült, az előkerült litográfia szerint felvételi épületből (indóház, személycsarnok) áruraktárakból, fűtőházakból és raktárakból állt. Ehhez csatlakozott a rakodó lejt és a baromállás. Az állomásra 3 vágány futott be, melyek fölé hosszú facsarnok épült. Napi forgalma kezdetben 2 személy- és 6 tehervonatpár volt. A pályaudvar megközelítése nehézséget okozott a miskolciaknak. Az állomáshoz vezető út irgalmatlanul rossz volt, megjavításáról a város nem gondoskodott.' A közvetlen Pest—Miskolc összeköttetés a MÁV építésében 1870. január 8-án létesült. 1870 júniusában kezdtek hozzá a miskolc—bánrévei vonal előkészítő munkáihoz, egy évre rá, 1871. június 13-án már át is adták a forgalomnak, mint a ,,gömöri" vasútvonalat. A városnak most sem sikerült a rossz fekvésű Tiszai pályaudvar helyett a belterülethez közelebb fekvő nagy pályaudvart építtetni, kénytelen volt egy szerényebb megállóhellyel meg-