A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Gyallog, szekéren, gyorskocsin, vonaton Miskolcról Pestre

JEGYZETEK 1. Kis Dániel 1784-ben született Szikszón, szlovák és német nyelvet tanult Rátkán, illetve Dobsinán. 1797-ben Sárospatakon folytatja tanulmányait. 1812-ben elvégezvén tanulmányait rektor Görgőn, 1816-ban Petribe, 1819-ben pedig Jósvaíőre kerül tanítónak. Meghalt 1839, február 8-án Jósvafőn. Naplóját a Herman Ottó Múzeum őrzi. Ltsz.: 53.4490. 1. Naplóját és életét ismertette: Kilián István: Kis Dániel önéletrajzi naplója (1784—1838). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, IX. Miskolc, 1970. 227—251. 2. Kis Dániel naplója 17 A. 3. Kis Dániel naplója 17 A—B. 4. Kis Dániel naplója 17 B. 5. Kis Dániel naplója 18 A. 6. Kis Dániel naplója 18 B. 7. Kis Dániel naplója 18 N. 8. 1787. december 3-án született Miskolcon. Tanulmányait is itt kezdte meg 1794ben. 1800—1801. tanévben Lőcsén németet tanult, majd ismét a miskolci ref. iskolába járt. 1804-től 1808-ig Sárospatakon tanult. Törvénygyakorlatát Miskolcon végezte, 1810-ben Pesten táblai jegyzővé esküdött fel, s még ugyanebben az évben ügyvédi vizsgát tett. Idősebb Szűcs Sámuel életét lásd: Szűcs Sámuel kéziratos naplói IV. 42. Ügyvédi vizsgáinak letétele után haláláig Miskolcon praktizált. Meghalt 1843. március 25-én. Idősebb Szűcs Sámuel naplójának 1. kötetét a Herman Ottó Múzeum őrzi (40/1905.) leltári szám alatt. Naplójáról említést tesz: Leszih Andor: Régi miskolci krónikások. Borsodi Szemle. 1959. 3. 23., valamint: Kilián István: Szűcs Sámuel naplója. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VI. 316. 5. sz. lábjegyzet. 9. 26-a Augustus. Elindultunk az Atyámmal, és Faragó Sámuel B. Urammal Pesthre, be értünk 29-a reggel... A' Kotsisunk volt Vámosi lakos Szeman János 46 Rft 1 köböl zab és 2 köböl setska volt a' béri. — A' Pesti út így megyén Csaba. Harsány Vatának mellette Nyárád, Kövesd, Szihalom, Káj (!) Árokszállás, Csány, Hatvan. Bak, Gödöllő, Vesnyó (!), Kerepes. Czinkota mellette Pesth." Idősb. Szűcs Sámuel naplója 43 A—B. 10. Idősb. Szűcs Sámuel naplója 44 B. : ...... az Asszút 63 Rft, az közönségest 20 Rft. — de szüret után már az asszú el ment 140 Rft is, a' közönséges pedig 30-on." 11. A szekérbért 1813-ban limitálják. Személydíj egy statiora 1 forint, teherdíj jövet, menet 2—2 forint. Egy napi várakozásdíj 2 forint. Egy statio egy útszakaszt jelent, ami kb. 18—20 kilométernek felel meg. V. ö.: Szendrei János: Miskolcz város története I. (Miskolc, 1886.) 406—409. IV. (Miskolc, 1911.) 819. 12. Idősb. Szűcs Sámuel naplója 54 A. 13. Szűcs Miklós idősebb Szűcs Sámuel fia. Kéziratos, hatkötetes naplója a Herman Ottó Múzeum tulajdonában. Ltsz.: 53.4390. 15. Leszih i. m.-ban nem tudni mi okból csak 4 Szűcs Miklós naplóról tud. Holott a HOM tulajdonában akkor is, most is 6 kötetből állt ez a kéziratos napló. Szűcs Miklós életét lásd Szűcs Sámuel naplója (HOM 53.4390. 2—14.) XII. 297—309. Született 1820. július 31-én Miskolcon. Tanulmányait a miskolci református iskolában kezdi meg 1826-ban. 1833—34-es iskolai évben Eperjesen német nyelvet tanul, majd újból visszatér Miskolcra. Tanulmányait végül is 1838—39-ben Késmárkon fejezte be, jogi stúdiumokkal. Pozsonyban országgyűlési gyakorlaton vesz részt Palóczy László mellett, patvarista Miskolcon, 1840-től Pesten folytat ügyvédi gyakorlatot. 1841-ben teszi le ügyvédi vizsgáját. Ezután Miskolcon tölt be különféle funkciókat, illetve magánügyvédi gyakorlatot folytat. Életével kapcsolatos további adatokat v. ö. : Szendrei János Miskolcz város története IV. 61, 260, 853. V. 359. 1848-ig a Pesti Hírlap borsodi levelezője. Cikkei XXX álnév alatt jelentek meg. Meghalt 1886. május 8-án Miskolcon. 14. Szűcs Miklós naplója I. 28. A—B. 15. V. ö.: Szendrei: i. m. IV. 819. v. ö. még: Zsadányi Guidó: Miskolc és környéke közlekedésének fejlődése (Miskolc, 1964.) 23—24. 5.9