A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Historica Carpatica, 1969. és 1970. kötete (Vrbovcan M.)

hárman a pedagógiai és a műegyetem kutatóintézetéből kerülnek ki, s az aktív muzeológusok közül csak ketten szerepelnek önálló tanulmánnyal. A muzeológiai rovatban 3 közlemény szerepel. Ezeknek az írói mind aktív muzeológusok. Butkovic S., a kosicei Műszaki Múzeum igazgatója hosszabb tanulmányban a csehszlovák múzeumi törvénytervezet kialakulását ismerteti, majd rátér a „múzeumi" gondolat keletkezésének és múltjának vázolására. Saból E. a Kelet-szlovákiai Galéria kezdeteiről, kiállítási és gyűjtőtevékenységéről számol be. Ezt az intézményt a háború után a Kelet-szlovákiai Múzeum gyűjteményeiből önállósították független intézetté. Vizdal J„ a michalovcei Zempléni Múzeum igen agilis és tehetséges igazgatója J. T. Moussonról, a jeles kelet-szlovákiai festőről, valamint a neki szentelt emlékmúzeum felállításáról tájékoztat. Kívánatos volna — ha a Historica Carpatica ezt a rovatot különösképpen a történeti muzeológia kérdéseinek szentelné. Az évkönyv harmadik rovata a múzeumi anyagközlés, a kutatások, ásatások, gyűjtőutak eredményeinek rovata. Ebben a rovatban a régészeti emlékekről szóló beszámolók vannak túlsúlyban. A következő számokban remélhetőleg helyet kap a középkori és az újkori múzeumi anyag is, s nemkülönben a múzeum néprajzosainak gyűjtőmunkájáról is olvashatunk valamit. Pásztor J., — a múzeum régésze egy Kassa környéki bronzkori temető „temetkezési rítusait" írja le. Egy másik anyagközlés során az 1967—68. évben folytatott régészeti ásatásairól számol be. Igen helyénvalónak tartjuk az ilyen kutatási beszámolók publikálását, s azt hisszük, hogy a Historica carpatica a továbbiakban a többi kelet-szlovákiai múzeumnak is alkalmat ad hasonló beszámolók publikálására —, mert nézetünk szerint így válik a kiadvány valóban „kárpáti orgánummá". Bánesz L, az eddigi kelet-szlovákiai paleolit (aurignac-) kori leletek összehasonlítását végzi el. A külföldi régészek igen nagy érdeklődéssel kísérik ezeket a kutatásokat. Igen eredményesek azok a beszámolók is, amelyek során Kócich J., a kosicei műegyetem docense a kelet-szlovákiai vas- és acélleletek metallográfiai elemzését adja. Záradékul ebben a rubrikában találjuk Kejlová V.-nak a kosicei múzeum udvarán felállított kozuchovcei görög katolikus fatemplom struktúrájának leírását, a benne látható népi festmények ismertetését. A népi építkezés kutatói igen hálásan fogadják ezt az anyagközlést. * Mindent összegezve — elmondhatjuk —, hogy a Kelet-szlovákiai Múzeum kiadványa: a Historica carpatica jó startot vett. Kíváncsian várjuk a további köteteket, ahol természetesen már nem találkozunk sajtóhibákkal és egyéb nyomdatechnikai hiányosságokkal. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az egyes tanulmányok idegen nyelvű kivonatainak nincs címjelzése —, vagy ha van is, az nem megfelelő. Hiányoljuk a fényképmásolatok gyöngeségét is. Ez valószínűleg a nyomda hibája. A Kelet-szlovákiai Múzeum 1972-ben ünnepli 100 éves jubileumát, kívánatosnak tartanánk — ha a 100 év során felhalmozódott gazdag gyűjtemények a további kötetekben publicitást kapnának, úgy, ahogyan azt a századforduló éveiben a múzeum egyik jeles igazgatója (Mihalik J.) is megvalósította. A további