A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szentpéteri Ernőné: A Herman Ottó Múzeum „mecenzéfi" ládája

cas években mint hagyaték került leányukhoz, Tinschmidt Józsefnéhez, született Balázs Máriához Ujdiósgyőrbe. Az ő halála után unokája, dr. Szentpétery Ernőné, szül. Korompai Ildikó örökölte. A mecenzéfi mintákra jellemző a magyarhűség, melynek viseletükben, használati tárgyaikban, egész magatartásukban kifejezést adtak, magyarázza ennek a festett ládának is a szerepét. A mecenzéfiek köztudomásúan nagy többségükben hámorosak voltak és termékeiket annak ideién szekérre rakva vitték szét a történelmi Magyarországon. Föltehető, hogy ezen az úton kerülhetett a láda is a család birtokába." (Korompai Győző). Mecenzéf (Medzev) jelentős Abaúj megyei mezőváros volt, ahová a XIV. század folyamán betelepedett német ajkú mesteremberek jelentős hámoripart fejlesztettek ki. Lényegében a vasművesség képezte évszázadokon keresztül a lakosság főfoglalkozását. Az egykori hámortulajdonosok életszínvonala magas volt, s ez a házak külsejében, de a belső berendezésben is kifejezésre jutott. Családunk régi mecenzéfi família. Már a dédszülők is itt éltek. Tinschmidt József 1837-ben Kisszebenben született, s ugyancsak helybeli, 1836-ban született Róth Petronellát vette feleségül. Balázs Jakab 1935-ben született Alsó-Mecenzéfen. Ö ugyancsak helyből nősült, az 1859ben született Müller Terézt vette el 1879-ben. Tinschmidt József Kisszebenben született 1870-ben, s az 1880-ban Rókamezőn született Balázs 2. kép. A láda eleje. Broczkó T. felv.