A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szentpéteri Ernőné: A Herman Ottó Múzeum „mecenzéfi" ládája
Berecz Lajos élete java részét itt töltötte. Két tanulót szabadított fel, volt amikor segédet is tartott. A kovácsmunka csak szerény megélhetést biztosított számára. Amikor a szövetkezetnek erre a műhelyre nem volt szüksége, szerény házat vásárolt, s ma is abban él. Életére, munkásságára bölcs derűvel emlékezik vissza. Az egykori kovácsműhely, mint említettem, jelenleg raktár. Díszített, s maga nemében országosan egyedülálló kovács munkaeszközt ábrázoló oromfala ma is jó állapotban van. Érdemes volna azon gondolkodni, hogy mint népi építészetünk egyik sajátos emléke nem volna-e hasznosabb célra is használható. Félő ugyanis, hogy jelenlegi fenntartói, ha újra helyreállításra szorul az épület, inkább lebontják, s így népi építészetünk egyedülálló emléke megsemmisül. BODGÁL FERENC JEGYZETEK 1. Bodgál Ferenc: A verpeléti műemlék kovácsműhely. Ethnographia LXXVIII (1965) 246—248. 2. Felsőőrs (Veszprém m.) XIX. sz. második fele. Enese (Győr m.) XIX. sz. Igen szép XIX. századi kovácsműhely a szklabonyai is, amely többször szerepel Mikszáth műveiben is. XIX. századi a hottói (Zala m.) kovácsműhely is, amely jelenleg a zalaegerszegi Falumúzeumban van felállítva. 3. Bakó Ferenc: Mikófalva. Egri Múzeum Évkönyve III. (1965). 181—243. Mint múlt századi kovácsműhelyekre emlékeztek Göncön Kovács Lajos, Pásztor Béla és Szinnyei Dániel kovácsműhelyére, de kovácsműhelyt említenek itt a vásározó ' helyeit kimutató XIX. századi előírások is. A Herman Ottó Múzeum „mecenzéfi" ládája A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében igen kevés népi bútor található. Az örökös helyhiány és a szerény költségvetés miatt az eltelt hét évtized alatt alig néhány láda, lóca, szuszék, szék, tálas-fogas került be a gyűjteménybe. A tárgyak nagy részét Mezőkövesden és környékén gyűjtötték, s így nem reprezentálják az egész megyét. A legrégibb ládák az 1840-es években készültek. Az elmúlt évben a gyűjtemény egy ritka szépségű és aránylag jó állapotban levő, egyedinek számító tárggyal gyarapodott. A láda puha fából készült, 134 cm hosszú, 65 cm széles és 93 cm magas. Deszkája teljesen jó állapotban van, csupán a külső festés kopott le egyes helyeken. Belsejében a két oldalánál két, felnyitható tetejű fiók van. A tetőt két hosszú, kovácsolt vaspánt erősíti belülről a láda hátrészéhez. Elején ugyancsak kézi munkával készített zár van. A zár nyelve a kulcs elforgatásával eltolódik és kikapcsolódik a tetejére erősített kampóból. A láda teteje, eleje és oldalai gazdagon díszítettek. A tető deszkából két kazettára van osztva, a négyzet alakú kazetták oldalait falcgyaluval