A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)
Kádas—Murányi—Zimonyi: Tízéves a Napjaink
Vállaljuk! E címmel adta közre az új folyóirat szerkesztési elveit, ars poétikáját. Az első szám beköszöntő cikke hangsúlyozza a folyóirat országos és táj jellegét. (Ez utóbbi alatt nemcsak Borsodot, hanem egész Észak-Magyarországot értik, a szándékot a lap impresszuma is feltünteti.) 20 A tartalmi feladatok között a szocialista szellemiség, a közéletiség, a pártosság, a közvetlen és közvetett valóságirodalom (tehát: szociográfiák, riportok — illetve realista művek) felkarolása szerepel. Kitűnik a szerkesztőség hite az irodalom tudat- és személyiségformáló hatásában is. Érdemes ezeknek a sajátságoknak a cikkbeli megfogalmazását pontokba rendezve részletesebben is ismertetni. Eszerint a Napjaink feladata: 1. Miskolc és Borsod változó képének a megrajzolása; 2. a változó, szocializálódó falu jövőjének nyomon követése; 3. a múlt káros és téves etikai és ideológiai normáinak a felszámolása ; 4. a szocialista emberek nevelése, a szocialista ízlés és gondolkodás kialakítása, formálása; 5. a valósággal, a munkásélettel, a dolgos hétköznapokkal tartott állandó és szorgos kapcsolat; 6. bátor kritikai szemléletű írások megjelentetése a valóságról, a szocialista építést gátló tényezők ostorozása; 7. a napjaink és holnapjaink keresése; 8. mindezt magas esztétikai színvonalon; 9. a borsod—miskolci (helyi), tájegységi (Észak-Magyarország) és ezen kívül élő személyek bevonásával. A beköszöntő cikken kívül találtunk még néhány ars poétikus megnyilatkozást a lapban. Ezek közül egy megemlítését tartjuk lényegesnek. A IV. évfolyam első számában (mintegy összefüggésben a Napjaink történetében bekövetkezett csendes fordulattal) vezércikk foglalkozik a Napjaink jelenével és holnapjával. 21 A szerkesztőség, áttekintve az első három évfolyamot, megerősíti a Vállaljuk! '-ban kifejtett elveket, elismeri, hogy a megvalósulásáért már eddig is sokat tettek. A továbblépés miatt azonban szükségesnek látja, ha a főbb feladatok között az eszményadást, a dezilluzionizmus, a közönyösség, kívülállás, tartalmatlanság, az elkötelezetlenség és a színvonaltalanság elleni harcot is szerepeltetik. Ez utóbbi érdekében a helyi valóság pontosabb, elemzőbb megismerését hangsúlyozzák. Egy folyóirat értékét sohasem a programcikk tetszetőssége adja, hanem a lapszámok tartalma. A 117x12 folyóiratoldal, ha a tendenciára figyelünk, megfelel az irodalompolitikai elvárásoknak és a beköszöntő cikkben megfogalmazott ars poétikának, annak ellenére, hogy az ún. kiegyenlítő vonásokat, a mai magyar irodalom általános kísérőjelenségeit is felfedezhetjük benne. A Napjaink — hol kontúrosabban, hol halványabban — de mindenképpen karakteres lett, s ezt a programjához való ragaszkodásban érte el. (A vidéki folyóiratok közül hozzá hasonlóan körülzárt jellege talán csak a JeZen/cornak van, de a pécsiek lapja inkább artisztikus, míg a Napjaink életesebb.)
