A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bodó Sándor: Tiszakeszi juhászok szerződése egy zilizi földesúrral

Minthogy pedig a Zilizi határba a közönséges pascuum igen tsekélységbül álló, és többnyire az Erdeinkben van a legelő, tehát egymás között az Erdeinkbe a legelő közre felhagyatott, úgy hogy egygyik Testvér sem excludalhattya a masikat a maga részibe levő pascuatiotúl. Hogy ha valamellyikünk az Erdejébe levő pusztát be akarná ültetni, consequenter tilalomba akarna tartani míg a csemeték felnevelkednek, tehát ez mutuo consensu legyen meg, és a Magunk pjuditiuma nélkül." Ziliz, s tulajdonosai tehát nem rendelkeztek legelővel, s a legelőül szolgáló erdőket minden bizonnyal a szarvasmarhák számára tarthatták fenn. Fényes E. 1851-ben azt írja a faluról, hogy „határa 1842 holdat foglal, mellyből 48 h. belsőség, 686 h. szántóföld, 424 h. rét, 37 h. szőlő, 597 h. erdő, 50 h. használatlan (legelőt tehát Fényes E. sem jelez). A határ igen kellemetes fekvésű, földei második osztályba tartozók, s könnyű mívelés mellett bő termékenységűek, kaszálói a Bódva mentében kövérek. Lakház 87, lakos 481 . . A kontraktus-levélben szereplő másik helység Tiszakeszi, melyről pedig a következőket írja Fényes E.: „ . . . napkeleti határának közepét ketté vágja a Tisza folyama. A helységnek rétjei s legelői nagyobb részt a Tisza ezen napkeleti részén nyúlnak el. A határ ... 10 000 holdat tesz, melyből szántóföld 3500, rét 2500, legelő 3340, szőlő 80, füzes erdő 80 hold.' Az állattenyésztés egy nagyobb részét teszi a birtokosok jövedelmének, több selyemszőrű birkanyáj . . . legel száraz években árvíztől ment gazdag határain s legelőin ... A lakosok száma 1856.""' A két adatból világosan kitűnik, hogy Ziliz nem, Tiszakeszi, pedig bőségesen rendelkezett legelőterülettel, s így keresett a zilizi földesúr más határon legelőt juhai számára. A szerződés a következőket foglalja magában :'' „Mi alább meg írtak adjuk tuttára akiknek illik ezen Contractusunknak erejével: hogy mi mai napon fel valalván arendába T. N. V. Oroszlanosy Tőrös Tamás Urtul kétszáz Nro 200 darab Kos ala való juhokat, emellett két Örüt, harmintz Nro 30 darab jerke Tokjót es tíz Nro 10 darab Kos Tokjót illy formán. Először hogy az arenda fog kezdődni jövő Demeter napjátul fogvást három esztendőkig. 2szor a juhokért magunk tartozunk az Úrhoz Zilizre fel menni es akkor két fele szakítván a Nyájjat egyik részibül fog nekünk a megírt jószág ki hányatni de egygy is fogatlan közte nem fog lenni, hogy jövendőbe a három esztendő letelvén azt ne mondhassuk, hogy az Ur a roszszat hányatta ki nekünk. 3szor Az Ur minden esztendőbe tartozik tíz szekér szénát adni két mázsa sóót tíz Nro 10 Rforintokat két köböl Kenyérnek való életet. Mi is minden hasznát fogjuk a juhoknak venni melytülis Iször tartozunk esztendőnkint minden öreg jutul az Urnák fizetni az az a kétszáztul harmintz-harmintz garasokat es így minden esztendőbe háromszáz Nro 300 Rforintokat, úgy mindazonáltal hogy a Summának felét Ur napjára felet pedig Demeter napra tartozunk lefizetni. 2szor elteiven a három esztendő a megírt juhokér tartozunk hasonlókat a töbször megírt Urnák maga juhainak fajtajabul elő állítani. 3szor ami a szaporodását illeti pedig a tulajdon magunké fog lenni, hasonlóképen d dögis akar mimodon történnyék a mi Karunk. Hogyha pedig valami módon