A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Saád Andor: Teleki Blanka kufsteini várfogsága és szobor önportréi

2. kép: A szobor talapzatának felírása Az ítélet indoklásának főbb pontjai: Teleki Blanka és Leövey Klára lázítottak, a leányokat Teleki Blanka intézetében forradalmi szellemben nevelték. Teleki Blanka a nép elkeseredett hangulatáról tudósításokat küldött Parisba húgához Emmához. De Gerandó Ágost francia író özvegyéhez. Forradalmi nyomtatványok kiadásához Teleki Blanka anyagilag is hozzájárult, politikailag kártékony tartalmú könyveket szerzett be, s amennyiben azok idegen nyelvűek voltak, magyar nyelvre fordította. Továbbá szökevényeket rejtegetett, egyletet alapított. Kossuth bankókat rejtegetett. 1853. júl. 23-án útbaindították mindkettőjüket a monarchia legszigorúbb börtönébe, a kufsteini várba, ahol még az őket kísérő osztrák csendőrök megrökönyödésére is a hírhedt Császártoronyba zárták. Előbb Leövey Klára szabadult 1856-ban, Teleki Blankát pedig a leibachi Citadellába szállítják át. Innen szabadul 1857 őszén. Eleinte Pesten él, de helyzete tarthatatlan. A spionok állandóan nyomában vannak. Végül is elhagyta az országot és Parisban halt meg 1862. október 23-án De Gerandóéknál. Halálos ágyánál jelen volt hűséges küzdő és rabtársa Leövey Klára is. Miközben az alsózsolcai szoborral foglalkoztam, dr. Sáfrány Györgyi, a Magyar Tudományos Akadémia levéltárának tudományos kutatója közölte velem, hogy a cinkotai, Teleki Blankáról elnevezett iskolában is őriznek egy önportrét (3. kép). 1964. augusztus 3-án felkerestem az intézetet és az iskola helyettes igazgatójának, Vályi Györgynének szívessége folytán a szobrot ott a helyszínen tanulmányozhattam, mely már az első látásra is azonosnak tűnt az általam ismert alsózsolcai példánnyal. A cinkotai példány talpazatának elülső lapján ugyancsak kibetűzhető az ÚJÉPÜLET MAY XIII. MDCCCLII. felírás ugyanolyan betűkkel, teljesen azonos elrendezésben. Maga a szobor kopottabb az alsózsolcainál. Az