A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Dala Józef: A matyó lakodalom Budapesten

A matyó lakodalom Budapesten 1896, a milleneum éve. Ezidőben Mezőkövesd képviselőtestületének Morvái János főjegyző volt az irányítója. Községi bíró. Gáspár György, a közgyám ugyancsak a Gáspár-hadból való Mihály volt. Morvái márciusban közölte a képviselőtestülettel, hogy az ezredévi rendezvények közé a rendező bizottság a matyó lakodalmat is műsorára iktatta. Időszerűséget adott a színes ruhájú matyók meghívására az a tényhogy Jankó János néprajztudós tervei szerint megépült a Városligetben a 24 házból és a hozzátartozó melléképületekkel együtt a Néprajzi Falu. köztük a matyók otthona is. Ez a gyűjtemény az ország különböző tájegységeiről származó jellegzetes házakat, gazdasági épületeket foglalta magába másolatban, korának múzeológiai színvonalán berendezve. A Néprajzi Falut az ünnepség befejeztével szétbontották. (Hét évtized elteltével fogtak hozzá sok akadályt leküzdve néprajzosaink, napjainkban, hogy Szentendre mellett felépítsék a korszerű követelményeknek megfelelően a Néprajzi Falut, az ország egész területéről a jellegzetes épületeket szétszedve és a megfelelő terv szerint újra felépítve') A főjegyző hosszas tanakodás után a közgyám fiát, a 18 éves Gáspár Józsefet és menyasszonyát, a Csirmaz-hadból való Máriát választott ki a szeptember 8-án. Budapesten tartandó esküvőre. A megküldött program tervezete: Polgári és egyházi esküvő, a násznép felvonulása az Andrássy úton végig a néprajzi faluig és lakodalmi tánc a matyó ház udvarán éjfélig. A lakodalmas résztvevői a főváros vendégei lesznek. A főjegyző által megbízottak már idejében hozzáfogtak a szervezéshez. Eldöntötték, hogy nem bandásokat. hanem cigányzenekart visznek fel. Mindkét hadból násznagyokat, nyoszolyólányokat, vőfényt, a hérész tagjait mintegy 150 főből álló násznépet válogattak ki. Megállapodtak abban is, hogy a község kocsrját viszik fel három lóval, az ágyvivéshez. Elérkezett a szeptember. Izgalommal telve utazott fel a lakodalmas nép, a feudális, díszmagyaros pompában páváskodó fővárosba. Megbámulták a matyó csoport színes ruháját, merre csak vitt az útjuk, de megnézték a kövesdiek is a megyeként felvonuló zászlódíszes bandériumokat. Forgós lovakon parádézó bársonyruhás, ékszerrel, kitüntetésekkel zsúfolt urakat, az ötvösművészeti díszekkel kivert lószerszámokat. A polgári esküre 1896. szeptember 8-án, 9 órakor szekérrel mentek a Terézvárosi anyakönyvi hivatalhoz, ahol egy Pogácsni-Bujdó nevű anyakönyvvezető adta össze az elfogódott fiatal párt. A termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Innen a Terézvárosi templomba szekereztek, ahol Kucsera Ferenc, mezőkövesdi káplán végezte az esketési szertartást. A városligeti matyóházban a kövesdi Lukács János, a ház gondnoka várta a násznépet. A lakodalom legszínesebb, legmozgalmasabb, legnagyobb érdeklődést keltő eseménye az Andrássy úton végighaladó lakodalmi menet volt. Az út két oldalán lévő járdák, a lovaglósétány is zsúfolva volt érdeklődőkkel. A menet élén csengő, nagy táncsarkantyúval felszerelt csizmájukkal tánclépésben mentek a legények, kezükben rózsás hímzéssel, hímzett, lo-