A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bodgál Ferenc: Kovácsremekek, kovácscégérek

nos, a patkó készítőjére nincsenek adataink, de valószínűleg szerencsi mester lehetett. Lengyel János mezőkeresztesi kovácsmester Miskolcon 1931-ben végzett patkolótanfolyamot. Az itt tanultak alapján 12 darab gyógypatkót készített igen szép kivitelben. Ezeket be is krómoztatta s műhelyében a falon őrizte. 1962-ben ezeket a múzeumnak megvásároltuk. Kb. 10 évvel ezelőtt a miskolci ócskapiacon egy igen alaposan elkészített díszpatkót vásároltam. A patkó száraiba 3—3 szög volt, hátul pedig egy drótból készített támaszték. A krómozott patkóba tükörüveget vágtak, hátát pedig lemezzel fedték be. Készítője, akiről adatokat nem sikerült szereznem, borotválkozó tükörnek használta. Hasonló patkót találtam 1960-ban egy kelet-szlovákiai kovácsmesternél is. Idősebb kovácsmesterek ma is emlegetik, hogy készítettek hasonlókat, a tárgyak javarésze azonban elkallódott, vagy megsemmisült. II. A XVIII—XIX. században a kovácsműhelyek helyét tűzveszélyes voltuk miatt a helyi hatóság rendszerint lakóépületektől távol, a faluvégén, városvégén, esetleg víz mellett vagy kisebb tereken jelölte ki. A műhelyeket azonban az idegen így is könnyen megtalálhatta, hiszen a kihallatszó üllő csengése mindenkit útbaigazított. Mindemellett a többi mesterséghez hasonlóan szokásban volt a műhelyeknek a mesterséget jelképező cégérekkel való megjelölése. De nemcsak a kovácsműhelyeket, hanem 6. kép: Kovácscégér Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1840-es évek