A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Farkas István: A szerencsi cukorgyár védjegyei

A szerencsi cukorgyár védjegyei A gazdasági élet régebben megkövetelte, hogy ugyanabból a forrásból származó, bevált, jó áruk azonosítása céljából a készítő állandó védjeggyel lássa el termékeit. A védjegy meggyőzi a vevőt az áru változatlan minőségéről és állandó fogyasztóvá válik. A védjegy először nevekből, vagy betűkből állott, de így könnyen összecserélték, ezért áttértek a motívumokból, ábrákból kialakított védjegyekre, melyek messziről felismerhetők és jól emlékeztetnek. Hírverés útján ezeket a védjegyeket bevitték a köztudatba, s a fogyasztók ezek által ismerték és kedvelték meg az árut. A védjegy kizárólagos használati jogát be kellett lajstromoztatni. A belajstromozott védjegy oltalomban részesült, tulajdonosa jogsegélyt vehetett igénybe. A jó védjegy a vevő lélektani ismeretén alapult, de a védjegyjog ismerete is hozzátartozott az üzleti élethez. A világpiacon ma is művészi módon tervezett védjegyek jellemzik a jó árut. 1. kép. I. védjegy. Bejegyezve 1897-ben a budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál. 5 és 7 /eg-o.s süvegcukorra alkalmazták Az 1888. évi XIII. t. c. a cukoradó-törvény a védjegyek alkalmazását az egész cukoriparra kötelezővé tette. A gyárak régebben használták is. A Szerencsi Cukorgyár itt bemutatott régi védjegyei nem képviselnek művészi grafikus munkát, sem a gyártmány lényegét nem fejezik ki, de példát mutatnak a törekvésekre. A gyár 1897-ben használt első ízben védjegyet. Az összes ismert védjegyek száma 10. Mindegyik kör alakú, összehasonlító táblázatukat alább közöljük. 4;J