A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Munkácsy Mihály Miskolcon

lála után 1831-ben Diósgyőrbe költözik és ott él 1849-ben bekövetkezett haláláig [8]. A magyar szabadságharc előzményei, majd folyamata ismét fellendülést jelentett a gyár életében. A válság alatt Giszt Lőrinc, majd Vojta Elek lett az igazgató, akiket a kiegyezésig Ámon Károly követett. Ebben az időszakban újabb nyújtóhámor (3. kép), majd egy sikertelen vízoszlopfújtató is készült, s a gyár 2—300 Ft osztalékot is fizetett a részvényeseknek. 1830—42. között a nyersvasgyártás 336 492 q-ról 855 338 q-ra emelkedett. Az 1848—49-es szabadságharc idején Diósgyőrben szurony gyár létesült, mely Szemere Bertalan belügyminiszter véleménye szerint a legjobb és legcélszerűbb szuronyokat gyártotta a magyar honvédsereg számára. A szabadságharc leverése után a magyar ipar továbbfejlődését függetlenségünk hiánya akadályozta. A diósgyőri gyár ebben az időben már többnyire deficittel zárja az éveket. A deficit már az 50-es évek végén elérte a 100 000 Ft-ot, ugyanakkor a gyár összértékét 138 000 Ft-ra becsülték. így az eladás terve 1859-ben ismét felszínre került. A rekonstrukciós tervezéssel megbízott Moshitz Márton rónici igazgató 100 000 Ft-os költséget hozott ki, s ettől mind a bányakincstár, mind a részvényesek annyira megrettentek, hogy a gyárat 1865. június 1-én Bécsben árverésre bocsájtották. Vásárló azonban nem akadt [9]. Időközben az újmassai kohó korszerűtlenné és alkalmatlanná vált az olvasztásra, a téglák kiégtek, letöredeztek, 1866-ban pedig tűz pusztította el az olvasztó szénkamráját, mire Bécs elrendelte a vasolvasztás beszüntetését [10]. Szinvavölgyi Oszkár JEGYZETEK [1] Miskolci Állami Levéltár. Acta politica, 1805. évi 2686. sz. [2] Schmidt, F. A.: Chronol — system — Sammlung der Berggesetze der österr. Monarchie. Wien, 1836. 14. kötet 18 kk. [3] Országos Levéltár, Kamara. Liber expeditionum 1772. január A. 30. sz. [4] Miskolci Állami Levéltár, Acta politica 1805. évi 2686. sz. — Hámori plébánia História Domusa. Országos Levéltár, Kamara. Liber expeditionum 1772. június A. 20. sz. — Uo. Benignae Resolutiones 1773. június 26. sz. — Selmecbányái Bányászati Levéltár, Jászói bányakönyv. [5] Hámori plébánia História Domusa. [6] Egri érsekség egyházi levéltára. Archívum vetus 1009. sz. [7] Hámori plébánia História Domusa. — Selmecbányái Bányászati Levéltár, Főkamaragrófság 1816. évi 5135. sz. [8] Hámori plébánia História Domusa. — Országos Levéltár, Kamara. Benignae Resolutiones 1818. aug. 36. sz. — Uo. Montanistica 1817—1818. évi lajstromkönyve. — Egri érsekség levéltára. — Hámori parochia 1819. évi iratai. [9] Országos Levéltár, Kamara. Montan Akten 1865. évi 910. sz. [10] Kohászati Történeti Bizottság közleményei, 4—6. sz. Soós—Kiszely—Zádor: Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből (1770—1960). Munkácsy Mihály Miskolcon A nagy magyar festőművész, Munkácsy Mihály gyermekéveinek egy részét Miskolcon töltötte. Atyja, Lieb Leó Mihály előbb sóhivatali, később pedig gyűjtőpénztári pénztárnok volt. A művész életrajz-írói szerint a Lieb-család életéről alig maradt fenn valami dokumentum, s Végvári Lajos [1], a legteljesebb Munkácsy-monográfia írója a művész szüleinek anyagi viszonyait és egyéb körülményeit csak hipotetikusan ismeri, s így a gyermek Munkácsy miskolci évei egyelőre még homályban maradnak. A most közreadott, Munkácsyról készült fény-