A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

NÉPMŰVELÉSI ÉLETÜNKBŐL - Bartha László: Az 1. sz. Szakközépiskola néprajzi szakkörének munkája 1963—1968-ig

Zrínyi Ilona Gimnázium (Miskolc) tanulói közül tagjaink: Antal Júlia, Ács Katalin, Bernáth Márta, Cseh Julianna, Csépányi Zsuzsa, Dsupin Katalin, Farkas Emőke, Farkas Mária, Fehér Teréz, Gál Zsuzsa, Gergely Katalin, Golgovszki Mária, Hárskúti Erzsébet, Jakubcsák Emese, Jávorkúti Judit, Kocsmáros Zsuzsa, Konyha Irén, Kozák Ilona, Kozák József, Kristóf Mária, Lakatos Katalin, Milinki Éva, Molnár Éva, Németh Györgyi, Paulin Enikő, Pál Erzsébet, Regéczy Mária, Réti Eszter, Sályi Katalin, Szabó Sándor, Szemán Katalin, Tolnai Ilona, Vályi Nagy Ibolya, Várady Rózsa, Viszlay Margit. Tagjaink összlétszáma 1968-ban 188 fő. Közülük a többség, 136 tag miskolci, 48 tag Borsod-Abaúj-Zemplén megye 21 városából és falvából, 4 tag pedig megyénken kívüli városokból toborozódott. Az 1. sz. Szakközépiskola néprajzi szakkörének munkája 1963—68-ig 1. Az utóbbi években egyre többet hallunk a haladó népi hagyományok megbecsüléséről, összegyűjtésének szükségességéről. Az egyre szélesebb körben k

; bontakozó helytörténeti mozgalom — amelynek a néprajzi-nyelvjárási gyűjtés lényeges része — ezt szemléletesen bizonyítja. Az országos fórumok felismerve a gyűjtőmunka tudományos és didaktikai jelentőségét, minden támogatást megadnak a lehetőségek határain belül. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi és Nyelvtudományi Intézete, a múzeumok, a tanácsok, az iskolák példás mozgalommal munkálkodnak, s az együttműködés, a közös cél, a jószándék, meg is hozta gyümölcsét. Az évenként kiírt országos gyűjtőpályázatok, a sárospataki diáknapok két évenként hirdetett pályázatai, a nyári kutatótáborok kiváló fórumai az iskolai néprajzi gyűjtőmunkának is. Ma már a régebbi ösztönös gyűjtést egyöntetűvé, szervezetté tette a néprajzi kutatási területeket szinte teljes mértékben feldolgozó Útmutató Füzetek, s az egységes koncepció alapján gyűjtött anyag valóban jel is használható tudományos célokra. Az alapkoncepciók megvalósítása azonban már nehezebb feladat. A tapasztalatokat megszerezni, s a munka eredményét lemérni csak az évek hosszú során lehet. A miskolci 1. sz. Ipari Szakközépiskola néprajzi szakkörének szervezésével és működésével kapcsolatos néhány tapasztalatomat éppen azzal a szándékkal közöljük, hogy ezzel is elősegítsük az iskolai szakkörök sorában minél több helytörténeti, néprajzi, nyelvjárási gyűjtőszakkör szervezését és munkáját. 2. Az etnográfia a történettudomány segédtudománya, s a tanulók bármilyen típusú iskolába járnak is, érdeklődnek a történelem iránt. Nem az iskolai értelemben vett történelem tantárgy az, amely megragadja figyelmüket, hanem azzal öszefüggő, szűkebb környezetükre, falujukra, városukra, tájegységükre vonatkozó ismereteket hallanak szívesen. Ezt az érdeklődést felhasználva indítottam meg 1963-ban a néprajzi szakkör gyűjtőmunkáját, amelynek működése kezdetben anakronisztikusnak tűnt egy zömével műszaki érdeklődésű tanulókkal foglalkozó iskolában. A szervezés során kiderült, hogy a tanulók eddigi tanulmányaik során már végeztek olyan tevékenységet, amely érintkezett a nyelvjárás-kutatással. Az általános iskolában foglalkoztak honismereti kérdésekkel, utcájuk, falujuk megismerése iskolai 5* G7