A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

NÉPMŰVELÉSI ÉLETÜNKBŐL - B. S.: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumok Baráti Körének működése 1965—1968

NÉPMŰVELÉSI ÉLETÜNKBŐL A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumok Baráti Körének működése 1965 —1968 A Múzeumi Bizottság örökébe 1962-ben lépő Múzeumbaráti Kör az 1965— 68-as években is a korábbi jó szellemben működött. A kör vezetőségében egyetlen változás történt ez idő alatt. Dr. Kemenczeiné, Végh Katalin titkári tisztségéről lemondott, s erre a posztra a közgyűlés Bodó Sándor muzeológust választotta meg. A kör legfontosabb célkitűzése és tevékenysége a múzeumi szervezet népművelő és ismeretterjesztő munkájának segítése volt. Ennek érdekében minden évben megrendeztük a már hagyományossá vált Múzeumi Hétfők címet viselő előadássorozatunkat. Finanszírozását a Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztálya és a megyei Múzeumok Baráti Köre közösen végezte. 1965-ben az előadások zömét a 600 éves Miskolc város történetének ismertetése jegyében rendeztük. Ezen alkalmakkal Kemenczei Tibor és K. Végh Katalin muzeológusok Miskolc területének a régészek által feltárt, Lajos Árpád és Bodgál Ferenc muzeológusok a miskolci néprajzi, Kilián István tanár pedig a munkásmozgalmi kutatások eredményeiről számoltak be. Az év második felében különböző régészeti, történeti és néprajzi előadásokon Molnár Vera (Sárospatak), Patay Pál (Bp.) és Saád Andor szerepeltek, az év végén pedig a Herman Ottó Múzeum munkatársai tartották meg hagyományos évi kutatási beszámolóikat. 1966., 1967. és 1968-ban megyei múzeumi központunk munkatársain kívül Mády Zoltán (Bp.), Vértes László (Bp.), Deák Gábor, Rimányi Jenő, Román János, Saád Andor és Tóth Lajos tartottak előadásokat. Az 1967-es év augusztus 23-án a Herman Ottó Múzeum épületének északi (Szinva felőli) homlokzatán falomlás történt, amely a komoly anyagi és műtárgyakban esett károkon kívül azt is jelentette, hogy a Baráti Kör elvesztette előadótermét. Próbálkoztunk azzal, hogy az előadásainkat másutt rendezzük. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete biztosított számunkra helyiséget, de az a múzeumi miliőt nem tudta pótolni, s így az érdeklődés nagyon lecsappant. Az előadások szervezését emiatt egy időre szüneteltetnünk kellett. A Múzeumi Hétfők életképesen akkor indult meg ismét, amikor 1968 októberére, a múzeumi hónap idejére különböző átrendezések folytán újra a múzeum épületében tudtunk előadótermet kialakítani. A mintegy 40—50 hallgatót befogadó terem a nagy érdeklődés révén többször kicsinek bizonyult. A Baráti Kör tevékenységének fontos része a múlt kallódó emlékeinek megmentése is. Tagjaink közül többen, mint pl. Saád Andor, Dobosy László, Korona Róbert, Pap Miklós, Kőfalusy Emil, Korkos Jenő, Tóth Lajos, Kompos László adtak segítséget régészeti figyelő és leletbejelentő tevékenységükkel, valamint muzeális értékű tárgyakra vonatkozó információikkal. Vidéki csoportjaink is eredményesen végezték népművelő, valamint helységük és környékének történeti emlékei gyűjtésére irányuló munkájukat. Ismeretterjesztő előadásokat szép sikerrel rendeztünk Ózdon, Keleméren, Hejőkeresztúron és Tokajban. Muzeális értékű tárgyak gyűjtésével (főként Dobosy László, Vass Tibor, Czakó Gyula, Bögös Mihály, Vészelővszky Viktor munkája révén) ózdi csoportunk tűnt ki. A nagy gyártörténeti gyűjteménnyel rendelkező csoport most néprajzi anyagának egy részét mutatta be. Kiállításukat 1968 ok-