A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: Ózd régészeti leletei

lep 32—36. számú házak előtt útszakasz. Azonban az ezekről előkerült leletek, őskori edénytöredékek kora nem határozható meg pontosan, s így a további kutatás feladata lehet annak megállapítása, hogy melyik korban voltak lakottak ezek a helyek. Az eddig ismert régészeti lelőhelyek tanulsága szerint Ózd területének sűrűbb benépesülése a későrézkorban, a péceli kultúra népének letelepülésével kezdődött meg. Űjkőkori lelőhelyet eddig csak egyet ismerünk, a rézkori első és középső szakaszának emlékanyaga pedig teljesen hiányzik. A péceli kultúra ózdi telepeinek elhelyezkedése változó. A Kőalja-tető a Hangony szintjétől 160 m-re kiemelkedő hegy fennsíkja, a Kőalja-oldal a hegy lankás része, míg a stadioni telephely a Hangony partján van. A bronzkori népek hagyatékát eddig még nem találták meg Ózd területén. Csak a korai vaskorban sűrűsödik meg ismét a lakosság. A koravaskori telepek közvetlenül a patakok partja mellett kiemelkedő teraszokon találhatók meg. Ebből az időszakból temetőt is ismerünk a Kőalja-hegy alatt. Kevés emléke került elő a szkíta és kelta népcsoportoknak is. A római korban viszont ismét megnövekszik a lelőhelyek száma. Ezek a Hangony partja mellett húzódó teraszokon helyezkednek el. A római kort követő időszakok emlékanyaga ismét hiányzik területünkről, csupán az Árpád-korból említhetünk lelőhelyet, a Malinovszky úti temetőt. A tárgyalt lelőhelyek nemcsak koronként, hanem területileg sem egyenletesen helyezkednek el. Legsűrűbben a III. kerület, Sajóvárkony területén találunk települési nyomokat, úgyszólván mindegyik patakra lehúzódó teraszon előfordulnak. A II. kerületben, Bolyokon, s az I. kerületben viszont csak néhány helyen került napvilágra lelet. Ezt, mivel mindhárom terület természeti adottságai megegyeznek, a kutatás hézagosságával, és a beépítettség különböző mértékével magyarázhatjuk. Ezért továbbra is figyelemmel kell kísérnünk Ózdon a különböző földmunkákat, hiszen a sokszor jelentéktelennek látszó, a kidobott földben levő edénytöredékek is a város területének többezer évvel ezelőtti települtségéről, történetéről nyújthatnak fontos adatokat [5]. Dobosy László JEGYZETEK [1] Banner J., Die Peceler Kultur. Budapest, 1956. |2] Banner J., i. m. 100—101. [3] Korek J., A Herman Otttó Mú/cum Évkönyve 2 (1957) 79—81. [4] Párducz M.—Korek J., Arch. Ért. 85 (1958) 18—36. [5] Ezúton köszönöm meg K. Végh Katalinnak és Kemenczei Tibornak a cikkem elkészítésénél nyújtott segítséget.