A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)
RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: Ózd régészeti leletei
A Kajla-völgy bejárata után, a centeri országúttól jobbra levő Nagyverők alja dűlőben szántásból jutottak a föld felszínére kora vaskori edénytöredékek (1. kép 10—11). 1948-ban a Kohászati Üzemektől keletre emelkedő dombvonulat nyugati oldalában az Ércpörkölde építésekor egy edényt találtak. Ennek csak alsó része maradt meg. Koravaskori voltát színezése — kívül fekete, belül vörös — bizonyítja. A II. kerületben az Akasztó hegy aljában húzódó Március 15. út 52. számú telek építésénél agyagedényt és cserepeket találtak (2. kép 1, 3). Az edényben faszén és égett csontdarabok voltak. Ózd területén a szkíták megtelepedését a Stadion építése során 1951-ben feltárt leletek bizonyítják. A szkíták után az i. e. III. évszázadban kelta népcsoport telepedett le ÉszakMagyarországon. Ózdon két helyről kerültek elő emlékeik. A Stadion építésekor végzett ásatások során egy kelta edényégető kemencét is találtak [3]. A Béke telepen, a Kenyérgyár felett levő teraszon 1965-ben a 75. számú ház alapozásakor egy hamvasztásos sírra bukkantak. A hamvak egy tál mellett voltak. Mellettük még egy tál, csupor és egy szép bronz karperec volt (2. kép 2). Az edényeket mivel igen porladt állapotban voltak, nem lehetett megmenteni. A Pap földeken, a Stadiontól délre, a bolyoki országút és a derítő telep között, 1964-ben az ipari tanuló iskola alapjainak ásásakor két hamvasztásos temetkezést találtak. Az egyikből kis edény került ki (2. kép 5), a másikban elporladt tál alatt hamvak voltak. Ugyanitt egy bronz fibula, ruhakapcsoló tű töredéke is előkerült (2. kép 6). Az időszámításunk kezdete utáni évszázadokban, a római kor idején, kelta és germán népcsoportok lakták Ózd vidékét. Emlékanyagukat a város területén több helyen is megtalálták. A mai Stadion helyén nagyméretű római kori település volt. Feltárása során gazdag leletanyag került a napvilágra [4]. A Borbás eleje dűlőben, a Kajla-völgy bejárata után az országúttól 800 m-re a szántás római kori cserepeket vetett a felszínre (2. kép 8—10). A Derítőtelep mellett, a Bánszállásra vezető út baloldalán, a Hangony partszintjétől mintegy másfél méterre kiemelkedő teraszon gázvezeték számára árkot ástak. Ennek kidobott földjéből számos római kori edénytöredék került ki (2. kép 4, 7). A Derítőtelep építésekor itt csontvázra is bukkantak. A Bolyki Főút 1. szám alatti 102. Szakmunkásképző Intézet iskolájának udvarán gödörásás közben kövekből kialakított, égett felületű tűzhelyt találtak. A tűzhely mellől kikerült edénytöredékek a római korból származnak. A 102. sz. Szakmunkásképző Intézet Zrínyi utca 1. sz. alatti tanműhelyének udvarán árokásás közben edénytöredékek kerültek elő, amelyek azt bizonyítják, hogy a római korban település volt ott. Az i. u. V. századtól a magyar honfoglalásig terjedő időszak alatt is lakott lehetett Ózd területe, ennek azonban tárgyi bizonyítékai nincsenek. A magyarság korai megtelepüléséről a Malinovszky úti árpádkori sírlelet tanúskodik. Az út építésénél 1954-ben több csontvázat találtak. A befejező munkáknál Fagyas István mérnöknek sikerült egy sírt feltárnia. A csontváz két lábszárcsontján egyegy bronz lábperec, a koponya mellett pedig két csörgős bronz fülbevaló volt. Az út két oldalán levő telkek tulajdonosai faültetés közben többször akadtak csontvázakra. Mindez azt bizonyítja, hogy a X—XI. században temető volt ott. Az említetteken kívül még több régészeti lelőhely is ismert Ózd területéről, így a Béke-telep melletti 262-es magaslat; Sajóvárkony—Kápolna mellett; Sajóvárkony, Dobó István út; Bánszállás, Hangony partja; Kajlafő hegy; Ságvári-te-