A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: Ózd régészeti leletei

hiszen emberi beavatkozás nélkül is változik állapotuk az idők folyamán. Eddig a bükkaranyosi Földvárról, a kisgyőri Hársas, Halom és Majorvárról készültek el a szintvonalas térképek. Hét év alatt a Herman Ottó Múzeum régészeti gyűjteménye 15 276 db leltározott tárggyal gyarapodott, s még több mint 3000 tárgy leltározása a folyamatban levő restaurálás után fog megtörténni. Összesen a Herman Ottó Múzeum 41 039 régészeti tárgyat őriz. Ezeknek csak egy része látható a múzeum kiállításán, s tudományos feldolgozásuk, közreadásuk is csak részleges. Célunk tehát a további feltárások mellett az, hogy minél több a raktárban levő leletet ismerjen meg a közönség, nemcsak kiállításokon, hanem tudományos és ismeretterjesztő cikkekből is, hiszen hazánk földje történetének megismerése elválaszthatatlan a szülőföldünk szeretete, a szocialista hazafiság fogalmától. K. Végh Katalin—Kemenczei Tibor Ózd régészeti leletei Ózd területén rendszeres terepbejárásokat végeztem, s ennek során számos addig ismeretlen lelőhelyet találtam. Ezek, ha hézagosan is, de mégis átfogó képet nyújtanak Ózd egykori lakottságáról, őskori történetéről. A legrégibb ózdi leletek az újkökorból származnak. Bolyokon, Ózd második kerületében a Hangony pataktól északra, a Zsidótemető alatt levő hornokbánya falában települést jelző cserepek mutatkoznak (1. kép 1—3). A bükki kultúra népének egykori telephelyét azonban a homokbánya már csaknem teljesen elpusztította. A rézkorból már több lelőhely ismert. A Tanácsköztársaság úttól északra levő Kőaljatetőn, a 260-as magassági pont körül egy a későrézkorból származó, négyezer éves település terül el. Helyét a felszínen edénytöredékek jelzik. Itt több ízben történtek szakszerűtlen kutatások, majd 1950-ben Korek József ásatott a telepen [1]. A Kőalja-tető hegygerinctől keleti irányban, kb. 80 méterre, a Kőalja oldalon szintén rézkori település volt. Ezt ugyancsak a péceli kultúra népe lakta. A felszíni gyűjtés során edénytöredékeket, két hegyesaljú ivópoharat, s egy orsógombot találtam itt. Közvetlenül a Hangony-partján, a Stadion építésénél folytatott leletmentő ásatások során rézkori leletek is kerültek elő [2]. A bronzkor idejéből származó emlékanyag eddig még nem került napvilágra Özd területén. Koravaskori, mintegy háromezer éves leletek azonban ismertek innen. A Tanácsköztársaság út 76—82. számú házak kertjében, az ún. Kőaljai kertekben 1949-ben több urnasírt tártak fel. Ezeknek leletei a miskolci múzeumban vannak. A Kistói dűlőben, a III. kerületben, a rk. templom mellett a Dobó István út 4. és 6. sz. házak között bekötőút építésénél számos cserép és egy kis agyag állatszobrocska került elő (1. kép 4—6). Az ott dolgozó munkások elbeszélése szerint egy csontvázat is találtak, amely mellett több edény volt. A III. kerületben, a Bánszállás felé vezető úttól északra, a Kistói dűlőben, közvetlenül a házak mögött gázvezeték árkának ásása közben kerültek elő koravaskori települést jelző cserepek (1. kép 7—9).