A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Komáromy József: Az első Kossuth-szobor

[51 Orsz. Levéltár. Neo. Reg. Acta. Fase. 82. No 14. [6] Szendrei János: Miskolc város története. II. k. 1904. 655., 659., 660., 665., valamint a többiekre UO. a 363., 381., 393., 504., 517., 610., 655. és 671. pp. [7] Vályi András: Magyarországnak leírása. I—

III. kötet. Buda, 1796—1798. II. kötetben 617—18. pp. Ez a nyelvész és topográfus 1764-ben Miskolcon született. [8] Komáromy József: Adatok Miskolc barokk városképéhez. Borsodi Szemle, 1958. II. évf. 2. sz. [9] A 3. pont alatt idézett három tervrajz Ferd. Jánoska k. u. k. ing. által szignált és Joh. Üjházy k. u. k. ing. által láttamozott, bécsi ölekben felveit átalakítási tervet adja. [10] Miskolcz város és környéke. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Miskolczon tartott XXXV-ik vándorgyűlése emlékére kiadja Miskolcz thjf. város közönsége. Miskolcz, 1910. Szelényi és Társa Könyvnyomdája. 21. p. Az első Kossuth-szobor Az utolsó előtti Habsburg-császár, I. Ferenc József uralkodása idejében Miskolc volt az első, a magyar városok sorában, ahol a magyar szabadságharc nagy férfiának •—• szobrot „mertek" állítani. A szobor leleplezése 1898. május 30-án történt. Kevesen tudnak a szobor felállítását megelőző eseményekről, ezért néhány sort szentelünk ezeknek az ismertetésére. A szobor helyét eredetileg a mai Szabadság téren, a fürdő bejáratával szemben állapították meg. Ez a város közönségében némi ellenvetést váltott ki. Hírlapi viták előzték meg a szobor helyének kitűzését. De a város már hozzá is fogott az alapzat helyének meaásásához. amikor Tóth Pál, a tekintélyes iskola-alapító és igazgató a miskolci Szabadság-ban kifogásolta a szobor tervezett helyét és annak előbbre hozatalát kívánta [Íj. Érdekesek a sorai, idézünk belőle: „Miskolc város hazafias, lelkes polgárai a magyar társadalmat mindig jellemző áldozatkészséggel, immár legközelebb megvalósítják a korszak alkotó, nagy hazánkfia, Kossuth Lajosnak emelendő szobor eszméjét. A szobor kész. Amint halljuk, kivitelben szép, s az igénynek megfelelő ... Jól esik lelkünknek, hogy szeretett városunk közterekben oly szegény s a Szinva és Pece patakok miatt nem éppen kedvező geográfiai fekvésű területén lesz egy kiemelkedő pont, mely mindinkább rendezendő ... s egy monumentális s okvetlenül restaurálásra váró templom lábánál történeti eszméket ébreszt... s esztétikai érzésünket is neveli. De éppen azért mert szeretjük városunkat s annak jóhírét . . . kérjük a szobor számára a bizottság által megválasztott helyet megváltoztatni s azt a főutcához néhány méterrel közelebb kiemelni, ott ahol az iparkamara bejárata van, a tér hossztengelyébe. A fürdő elébe (elhelyezni rossz), ha még nem késő, azt a néhány köbméter földet elegyengetni igazán nem sok időbe kerül... Ne szolgáltassuk ki polgáraink jóízlését idegenek gúnyfegyverének . . ." A cikknek meglett a hatása. Négy nap múlva Lévay József, Soltész Nagy Albert, Tóth Pál, valamint Adler Károly főmérnök a lapszerkesztők kíséretében kijelölték az új helyét a szobornak. A miskolci lapok pedig közölték a szoborbizottság meghívóját az Erzsébet téren május 30-án tartandó nagy leleplezési ünnepségre. Erre megérkezett Kossuth Lujza, Kossuth Lajos testvére, aki őt száműzetésében gondozta, megérkezett a szobor megalkotója, Róna József szobrász-