A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

LEGÚJABBKORI TÖRTÉNET - K. Végh Katalin: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok Baráti Köre

A múzeumi baráti kör mintegy két éves működése már módot nyújt arra, hogy világosan lássuk, hogyan, milyen módon kíván eleget tenni célkitűzéseinek, s mit tett ezek megvalósítása felé. A Kör a vezetősége által összeállított és az év elején megtartott közgyűlés által megvitatott, jóváhagyott munkaterv alapján végzi működését. Tevékenységét, mint említettük, az egész megyére kiterjeszti, ezért fontos feladatként állította maga elé a vidéki alcsoportok létrehozását, amelyek egy-egy kisebb területen, községben, városban vagy járásban valósítják meg a helyi történelmi, muzeális értékek megmentését. A Baráti Kör így válhat csak az egész megyét behálózó, központilag irányított, kisebb alcsoportjai révén igazi segítőjévé a múzeumok megyei szervezetének. Ezt szolgálja például a tokaji, ózdi, keleméri csoport megalakulása, de ugyancsak ezt szolgálják azok a tagok is, akik szétszórtan a megyében, kisebb helységekben egyedül végzik gyűjtő és leletbejelentő munkájukat. A Baráti Kör csoportjainak, tagjainak munkáját a Herman Ottó Múzeum muzeológusai saját szakterületüknek megfelelően irányítják, segítik útmutatásaikkal. Az évi munkatervet az általános feladatokat alapul véve, a helyi körülményektől függően állítjuk össze. így Miskolcon más irányú a Baráti Kör tevékenysége, mint vidéken. Itt is kapunk bejelentéseket előbukkanó, vagy kallódó muzeális értékekről. Saád Andor, Korona Róbert, Tóth Lajos, Kőfalusy Emil leletbejelentéseikkel, megfigyeléseikkel eddig is értékes segítséget nyújtottak a múzeum régészeti munkájához. Saád Andor régészeti lelőhelyekről írt jegyzeteit adta oda a múzeumnak. A Bányaipari Technikum diákjai a sajószentpéteri szkita temető feltárásánál és a diósgyőri vár ásatásánál végeztek jelentékeny társadalmi munkát. Ez egyúttal példázza az ifjúság tevékeny bekapcsolódását is a Baráti Kör munkájába. A szakképzett muzelógusok azonban helyben lévén, a miskolci csoport legfontosabb feladata az, hogy támogatást kell adnia a múzeumnak a város, a megye kulturális életében betötött szerepének jelentősebbé tételében, segítenie kell népművelő tevékenységében. Ennek megvalósítása érdekében évi munkatervének legfontosabb pontjaként rendezi meg a Múzeumi Hétfők c. előadássorozatot. 1963—64-ben összesen 37 előadást rendeztünk meg. Az előadások főként a múzeumi szaktudományok — így a régészet, néprajz, helytörténet — köréből merítik témájukat, a megye muzeológusai számolnak be tudományos munkájuk eredményeiről, év végén pedig az egész esztendőben végzett ásatásaikról, néprajzi, helytörténeti gyűjtéseikről. E mellett szerepelnek a programban még olyan előadások is, amelyeket nem muzeológusok, de a megye történetével, művészetével, természetrajzával tudományosan foglalkozó kutatók tartanak. Iyen témakörből tartott előadást eddig Gyimesy Sándor, Marjalaki Kiss Lajos, Saád Andor, Pojják Tibor, Kabdebó Lóránt, Zircz Péter, Újszászy Kálmán. Általános témájú előadásra Bodnár Évát (Bp.), Csallány Dezsőt (Nyíregyháza), Kalicz Nándort (Bp.), László Gyulát (Bp.) és Thoma Andort (Debrecen) kértük fel. Előadássorozatunkkal a tagokon túl, a lehető legszélesebb körben kívánjuk előbbre vinni a múzeumi terület népszerűsítését, a tudományos kutatások eredményeinek megismerését. Az előadásokat szép számú közönség látogatja. A vidéki csoportok, tagok legfontosabb feladata: megfelelő területrészükön megmenteni az előkerülő, kallódó kulturális értékű emlékeket. Ez a munka régészeti vonatkozásban leletbejelentést, néprajzban és helytörténetben pedig a tárgyak gyűjtését jelenti. Kiemelkedő az ózdi múzeumbaráti csoport Dobosy László által irányított és diákokat is beszervezett régészeti megfigyelő, leletbejelentő tevékenysége, de emellett a gyártörténeti anyag