A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

LEGÚJABBKORI TÖRTÉNET - Mádai Gyula: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium Istvánffy Gyula néprajzi szakkörének munkája

Az 1960—61. tanév a tájékozódás, kísérletezés jegyében telt el. Ismerkedtek szakkörünk első tagjai — elsősorban Gyűlvészi Tamás, a lelkesen, kötelességtudón dolgozó ifjúsági titkár — a néprajz területeivel, a gyűjtés módszereivel. Ebben a tanévben még nem vettünk részt országos pályázaton. A következő tanévben felhasználva az előző tapasztalatokat, már több pályázatra elküldtük pályamunkáinkat. Az év első összejövetelén megismerkedtek a szakköri tagok Istvánffy Gyula életével, tevékenységével abból az alkalomból, hogy róla neveztük el szakkörünket. Több foglalkozáson át szó volt a néprajztudomány alapvető kérdéseiről, kibontakozásáról, feladatairól. Ismerkedtek a fiúk a magyarság néprajzával, etnikai csoportjainkkal, a kutató és feldolgozó munka bevált módszereivel. Minden foglalkozást az ifjúsági titkár vezetett (vezet) egy-egy kiadott témát egy-egy fiú ismertetett, elsősorban a hivatalos hozzászólók mondták el véleményüket, majd a többiek is. Természetesen, minden összejövetelen beszámoltak munkájuk haladásáról a gyűjtőmunkát végzők is. Az ülés végén megbeszéljük a következő foglalkozás tervét. Szakkörünk különböző érdeklődési körű fiúkat tömörít. Ezért olyan sokrétű az évi munka eredményét rögzítő országos pályázati szakköri anyag. Az 1961—62. tanévben Udvary Sándor ifjúsági titkár Ónodról készített munkája (mintegy 30 oldal) vegyes néprajzi adatokat közöl. Romenda Norbert és Szurmin Rudolf Diósgyőr-Tatárdombon eredeti cigánymeséket gyűjtöttek magnetofonszalagokra, leírva 50 oldal terjedelemben. Simon András Emőd földművelésével s a summásélettel foglalkozott, Figeczki József Felsőzsolca gazdálkodásáról, Takács György Mezőcsát szőlőműveléséről írtak. Közös gyűjtőútunkon munkához láttak fényképészeink és rajzolóink is. Áprilisban Tiszalúc községben voltunk a Herman Ottó Múzeum munkatársával gyűjteni. Több csoportra oszolva ismerkedtek diákjaink a nagymúltú termelőszövetkezeti község életével. Tárgyakat is gyűjtöttek, kb. 100 darabot, sok fénykép, terjedelmes feljegyzés-sorozat, több rajz, s „hangosfilm" is készült. A legtöbb rajzot Horváth Mihály készítette. Kovács Tibor filmet készített kirándulásunkról, s ezt utólag magnetofonok segítségével „meghangosították". A pályázatok mindig serkentik a gyűjtő-, feldolgozó munkát. Az elmúlt tanévben intézetünk felszabadulási pályázatán néprajzi pályatételeket is írtunk ki. Két tanulónk 100—100 forint, egy tanulónk 50 forint jutalomban részesült. Két arany- és egy bronz-díjat szereztek a szakköri tagok a sárospataki Diáknapok néprajzi pályázatán, három diákunkat a rendezőbizottság vendégül látta Sárospatakon a Diáknapokon, majd pedig az országos pályázatra beküldött 120 oldalnyi rajzzal, fényképpel illusztrált pályamunkák, 5 db. magnetofon-szalag népmesei felvétel a középiskolai tagozat II. díját nyerte. Az 1962—63. tanévben részben kicserélődött szakkörünk tagsága. Néhány I., II. és IV. osztályos új tag kérte felvételét, őket is megismertettük a szükséges alapvető kérdésekkel, érdeklődési körüknek megfelelő témát választottak. Jó a kapcsolatunk továbbra is a Herman Ottó Múzeummal. A múzeum munkatársa az elmúlt tanévben is részt vett a házi pályázatra beküldött munkák elbírálásában, a közös kiránduláson, s ellátogatott szakköri ülésünkre is. A gyűjtött tárgyak a Herman Ottó Múzeum tulajdonába kerültek, minden gyűjtött írásos munkánk másodpéldányát is beadjuk, ezért a múltban is a Múzeum kiadványaiból több példányt kaptunk jól dologozó diákjaink ju^ talmazására. 1962 őszén múzeumi vetélkedőt rendeztek. Ennek a megyei és városi döntőjén jól szerepeltek tanulóink: az első helyet Udvarhelyi László I. osz-