A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - Bodgál Ferenc: A miskolci tímár—varga céh ládája

MÉK IDEJEKBEN ANNOO 1800. DIE. 27. DECEMBRIS." A felirat alatt piros szalaggal átfont körben a legfontosabb timárszerszámokat találjuk. Ilyen szer­számok gyűjteményünkben is vannak, így ezeket azonosítani tudjuk. Az sgyik szerszám kés, kétnyelű, meszesbőrkoppantó. Miskolc, XIX. szd. Özv. Hajdú Andrásné timár ajándéka. Megay Géza gyűjtése, 1930. H. 53.555.1 ltsz. A rajta keresztben levő nyeles szerszám taszítóvas. Miskolc, XIX. szd. eleje. Megay G. gy. 1930. H. 53.530.1. ltsz. Jobbra van egy görbekés, bőrvágó. Miskolc, XIX. szd. Szabó Károly ti­már aj. Megay G. gy. 1930. H. 53.530. 1. ltsz. Balra van egy ár. Miskolc, XIX. szd. Gittler György timár aj. Megay G. gy. 1930. H. 53.577.1. ltsz. Mellette egy meszesfogó. Miskolc, XIX. szd. Gittler György aj. Megay G. gy. 1930. H. 53.594.1. ltsz. A baloldali mezőben piros kerettel zöldessárga alapon bőrt taposó varga­legények vannak. Felül a felirat piros betűkkel: „VARGA LEGÉNYEK". Az egyik vargalegény egy fából készült, köralakú, vesszővel pántolt cserzőkád­ban áll. Feje barna szegélyű piros sapkával van befedve, hosszú haja válláig ér. Arca bajuszos, szájából egy füstölgő pipa lóg. Testén csupán egy piros­színű rövidszárú gatya van. A másik vargalegény kezével egy bőrt helyez a kádba. Fejviselete az előbbihez hasonló. Derékig meztelen, előtte egy térden alul érő piros kötény van, lábán valószínűleg fekete csizma. (4. kép). A jobboldali mező fölött a következő felirat van, szintén piros betűkkel: „ELEK SÁMUEL CZÉH SZOLGÁJA". A keretben egy barokkos asztal két ol­dalán két mesterember áll. — Az egyik mester jobbkezét az asztalra fekteti, baljával bőrt mér, vagy szab. A másik mester egy noteszba jegyez. Mindkét mester ruházata egyforma. Fejüket fekete, széleskarimájú kalap fedi, alatta hosszú haj. Arcuk bajuszos. Kabátjuk derékban szűkre szabott, fekete, elöl két sorban valószínűleg ezüst gombokkal, zsinórozással. Nadrágjuk szintén fe­kete, testhez simuló, de nem állapítható meg hogy lábukon fekete csizmát vagy cipőt viselnek. Sajnos, nem minden részlet vehető jól ki, így a kabát szabását, a csizma szárát nem tudjuk jól elhatárolni. (5. kép). A láda készítésének idejét a rajta lévő feliratokból, számadásokból már meg­állapítottuk. Készítőikre nincsenek adataink. A mutatós, igényes famunkát valószínűleg' helybeli asztalosok, a pántvasakat pedig az itteni lakatosok készí­tették. Számunkra sokat jelentenek a fentebb leírt viseletábrázolások, melyek­nek hitelességében nincs okunk kételkedni. Festőjük valószínűleg nem művész, hanem egy ügyes kezű iparos, talán asztalos lehetett, aki jól mintázta meg kortársait. A timár-varga céh több mint másfélszázados múltú ládája, mint asztalos remek s a timár mesterségek régi dokumentuma is rendkívül értékes. Jelen­tőségét növeli, hogy a rajta levő népviseletek e korból eddig egyetlen ismert ábrázolása Miskolc feldolgozás alatt levő néprajzához is értékes adatokat nyújt. BODGÁL FERENC JEGYZETEK [1] A miskolci varga céh számadásai, 1799-től. Herman Ottó Múzeum Helytört, gyűjt. [2] A varga céh jegyzőkönyve 1799-től. U. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom