A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

MEGYETÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - K. J.: A Herman Ottó Múzeum állandó kiállítása

Egy másik nagyobb méretű térképen mutatjuk be a megye XVI—XIX. századi fejlődését. Az irodalmi élet Gvadányi, Kazinczy és Tompa működése révén fejlődik ki. A magyar színészet miskolci hőskora pedig Déryné nevéhez fűződik. Ezzel kapcsolatban egykorú kéziratokat és első kiadású könyveket mutatunk be. A klasszicista építészet legszebb alkotása a sárospataki kollégium. Megemlítendő a Kun János által épített, azóta elpusztult miskolci első színház is. A XVIII. század végén a nagy erdőségek kiaknázása révén fejlődésnek indult a vas-, agyag- és üvegipar is. Az újmassai vasolvasztó modelljét és termékeivel kiállítjuk a telkibányai, hollóházi és miskolci kőedénygyár, valamint a zempléni és bükki üveghuták termékeit is. Bemutatjuk Miskolc város ipara és kereskedelme, valamint szőlőművelése alakulását. A bükki szénégetést rekonstruált szénégető kunyhó bemutatása eleveníti fel. A megye területén egykor virágzó fazekas-központok (Mezőcsát, Mezőkeresztes, Sárospatak) termékeinek, a miskolci kovács mesterség tárgyi emlékeit az egykor híres miskolci csizmadiák műhelyével külön csoportokban mutatjuk be. A XX. századi fejlődés szemléltetése a megyében, különösen Dél-Borsodban, jelentős méreteket öltött summás és kubikos mozgalmak tárgyi emlékeinek bemutatásával történt meg. Az uradalmi cselédség helyzetével a summás és kubikos-élet megnyilvánulásainak megyén kívüli hatásával is foglalkozik a kiállítás, a summás-vándorlás irányait térképen is feltünteti. A mezőgazdasági fejlődéssel párhuzamosan kerül sor a XIX. század végén és a XX. szd. elején kibontakozó nagyarányú kapitalista fejlődés szemléltetésére is. Fellendülése a vasútéüítéssel kezdődik. Miskolc és az egész megye további fejlődése szempontjából két tényező bír döntő jelentőséggel: az első vasútvonal megnyitása (1859) és a diósgyőri állami vasgyár megalapítása (1868). Az utóbbival esik egybe az ipari proletariátus kialakulása is. A kapitalista fejlődés függvényében — újabb térképen mutatjuk be Miskolc fejlődését. Szemléltetjük a XIX. és XX. századi építkezés által a miskolci Széchenyi utcán létrehozott erős kontrasztokat is. Itt városrendezési szempontból is számos megoldatlan probléma maradt. Ezek között első helyen a Széchenyi utcai közöket kell említeni. Külön csoportban foglalkozunk a miskolci munkásmozgalom kezdeteivel, a Tanácsköztársaság megalakulásával és helyi dokumentumaival. Különös értéke a kiállítás e részének a Miskolci Vörös őrség eredeti naplója, melyben a miskolci csata napjától kezdődően találhatók meg az események. Szemléltető térkép tünteti fel a miskolci csata történetét, gazdag dokumentumaival, miután e csatát a Vörös Hadsereg dicsőséges északi hadjárata kiindulásának kell tekintenünk. KOMÁROMY JÖZSEF