A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Komáromy József: A lebontott Fáy-ház barokk kori tervrajzai

ismertetése. Mindez részletesen olvasható Szendrey János várostörténetének 5. kötete 493. oldalától kezdődően és nem kívánok abba a hibába esni, hogy ezeket elismételjem. Szomorú részletek is bőven előfordulnak ebben a leírásban, míg végre odáig jut a közkórház ügye, hogy Schnirch Emil megyei főorvos beadvánnyal fordul 1856-ban a császári közigazgatási megyefőnökséghez a miskolci közkórház érdekében és annak költségét — táncvigalmak jövedelméből kívánja előteremteni. De még a színtársulat is hozzájárult ehhez több jótékonycélú előadással. A kórház pedig megnyílt 1856. február 10-én. Ebből az időből való most közreadott tervrajzaink keletkezése is [91. Első tervrajzunk a Fáy-ház eeész telkének alapraizát mutatja, amelyet a Pece-árok keleti és déli oldaláról határol. A ház déli oldalán „kertet" jelez a rajz. Ez a rész ma a Technikum déli szárnyának területére esik. Mint az iratokból kiderül, a kórház épülete eredetileg „régi nemesi curia" volt „a város középpontjában" s a színháztól mintegy kétszáz méterre feküdt. Az egész terület mintegy 3600 négyzetméter. A méteres vastagságú falakkal ellátott főépület középen sötét megvilágítatlan folyosóval volt hossztengelyben kettéosztva. A szobák fala meszelt, s padlózata fenyőfa volt, homokos hézagokkal. A műtő 5.5x4 méter volt, a telek nyugati oldalán fekvő melléképület egytraktusos, féltetős volt, két kórteremmel és a gondnoki lakással. Mindez közölt alaprajzunkon jól látható. Az alaprajz keleti oldalán, a voltaképpeni és kissé kiugró rizalittal ellátott bomlokzat mögött a legnagyobb kórterem, mellette még 2—2 kisebb betegszoba látható. A jobboldali traktus három különálló helyiséget tüntet fel, közbülső kiszolgáló helyiségekkel. A helyiségeket kosárboltozat fedi. Másik alaprajzunk a melléképületről ad pontos tájékoztatást. A harmadiknak közölt metszetrajzok nemcsak erről a melléképületről, hanem a főépületről is adnak metszetet, így teljes képünk van Miskolc első közkórházáról, amely — a megelőző tetemvári katonai ispotály után — az első közkórháznak mondható. Ezt a 'közkórházat tekintette meg I. Ferenc József 1881-ben, aki — mint az egykori krónikás megjegyzi — „élénk figyelemmel tekintette meg a helyiségeket, meleg részvéttel érdeklődött az egyes ápoltak betegsége iránt és távozása alkalmával legmagasabb elismerésének adott kifejezést... [10]". Beszámolónkhoz még annyi tartozik, hogy Miskolc város közkórházi feladatát ez a kórház látta el 1900-ig, amikor megnyílt a másféléves építkezéssel létesített Erzsébet-közkórház, a mai Csabai kapu 9—13. számú telkeken. S ezt a kórházi ellátást fejleszti tovább a Szentpéteri kapuban létesített, több tnint ezer ágyas kórházkomplexum, korunk egyik kiemelkedő beruházása. KOMÁROMY JÓZSEF JEGYZETEK [1] Csanády László: A szentpéteri kapui kórház jelentősége a kórházi épületállomány fejlődésében. HOMKözl. 6. szám. 54—58. pp. a kórháztelep alaprajzával, s a betegforgalmi adatok kimutatásával. [2] A Fáy-házban létesült kórházat „elsőnek" mondjuk abban az értelemben, hogy itt már a kórházi szolgálat rendes teljesítésére orvosalkalmazott állott rendelkezésre, sebészeti műtétek folytak és kórjegyzőkönyveket vezettek. Az ezt megelőző tetemvári ispotályban ilyen gyakorlat még nem volt. [3] Miskolci Ali. Levéltár. Térképek, tervrajzok, 1860 634. sz. A rajzok mellett levő hivatalos iratok másutt vannak. Bár közegészségügyi szempontból ezek sok részletet adnának, felkutatásukra idő nem volt, mert a vázlatos kórháztörténet egyébként is ismeretes. [4] Mappa (Regio Coronalis) Comitatui Borsod . . . Oppidi Miskoltz ... de Anno 1817. Delineata per Stephanum Domby . . . 180x217 cm. A térkép a városnak topográfiai, építészeti adataival a várostörténet nélkülözhetetlen dokumentuma. Herman Ottó Múzeum Térképtára.