A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Komáromy József: A lebontott Fáy-ház barokk kori tervrajzai
A lebontott Fáy-ház barokk kori tervrajzai Előző számunkban ismertette Csanády László Miskolc és a megye korszerű új kórházának jelentőségét a kórházi épületállomány fejlődésében [ÍJ. Olvasásakor talán senki sem gondolt arra, hogy három-négy emberöltővel előbb, a XIX. század derekán hol volt Miskolc első közkórháza és milyen körülmények között működött [2]. Az első kórház ismertetésénél azonban nem annak egészségügyi vonatkozásaira kívánunk kitérni, hanem az egykori egyszerű kórházépületet, mint Miskolc egyik jellegzetes barokk kori épületét publikáljuk és közreadjuk eddig ismeretlen építészeti rajzait, amely a miskolci állami levéltárban jutott kezünkre [3]. Az egykori Fáy-házról van szó. A Fáy-ház neve az eddigi várostörténeti ismertetésekben sűrűn előfordult. A Domby-féle térkép [4] pontosan határozza meg a helyét, amely a XIX. század derekán —• a két Pece-árok összefutásánál, a mai Nemzeti Bank és a Közgazdasági Technikum telkén feküdt. Ebben az időben a Pece-árok az épületek homlokzata előtt, tehát a mai Hősök tere nyugati oldalán vezetett. Néhány szót a Fáy-családról és a kórház alapításáról, mielőtt az alaprajz és a metszetrajzok ismertetésére térnénk. A Fáy-családból először Fáy László neve tűnik előtérbe a város történetéből. Egyike volt azoknak a meggazdagodott honorácior- és nemesi családoknak, akik a XVIII. század folyamán mind több befolyásra tettek szert, ami természetesen vagyonszerzéssel is járt. Fáy László nemcsak a család részéről, de felesége, Almássy Katalin révén több miskolci házat, szőlőt és pincét tart kezében az 1741 körüli években. 1754—55-ben szerepel a főrangúak és nemesek kimutatásában Miskolc városában telekkel, házzal és egyéb fekvőségekkel. A család másik tagja Fáy Ferenc miskolci plébános, aki egyébként a mai mindszenti templom mellett álló földszintes épület építője volt 1765-ben. Ez volt akkor az egyház elaggott szegényeinek az ápoldája. Fáy Ferenc plébánossága idejéről 1750—1759-es éveket ismerjük, utána nagyváradi kanonok lett, s a tapolcai apátsági uradalom vezetője. Még miskolci plébánossága idején, 1756-ban, Bornemissza Erzsébetnek, Erdélyi István özvegyének „elpusztult" ingatlanát a Mészár-utcában 400 forintért megveszi [5]. (A vételár egyébként a mai Tanácsház téri telek korai értékességét jelenti a XVIII. századi telekárakból.) Ismerjük még Fáy Barnabás nevét, aki Borsod megyei főjegyző, majd Ung megyei főispán lett. Lehetséges, hogy ez az ismert három Fáy — testvér volt, mert a várostörténetben való felbukkanásuk is nagyjából egyidőre esik. Fáy Barnabás egyébként a miskolci „Erényes világpolgárok" szabadkőmíves páholyának titkára is volt [6]. Az elmondott három személy adataiból arra a következtetésre juthatunk, hogy a negyedikként szereplő Bertalan valamelyikük fia volt, vagy talán a legifjabb — a negyedik — testvér. Ez a Fáy Bertalan ugyancsak az idézett szabadkőműves páholy tagjaként szerepel Miskolcon, s később, 1787-ben, Heves megye alispánja, majd Torna megye főispánja, 1810-ben pedig udvari tanácsosként Túrócz megye főispánja lesz. A négy Fáy közül építhette valamelyik az úgynevezett miskolci Fáy-házat, amely — mint Vályi András említi 1798-ban — egyike volt a jelentősebb miskolci épületeknek [7].
