A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Marjalaki Kiss Lajos: A miskolci Nova Civitas kérdése

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A miskolci Nova Civitas kérdése A Nova Civitas kifejezés — az Űj-Miskolc, vagy gyakrabban a MiskolcÜjváros elnevezés 1376-ban tűnik fel először a ránk maradt régi írásokban [1]. Utána már többször találkozunk Miskolc belvárosa északi részének ilyen elnevezésével. De az a kérdés, hogy ez az Újváros elnevezés melyik utcára, házsorra vonatkozik, meghatározatlan maradt. Magát a Miskolc helynevet két századdal korábbról örökítette meg Anonymus, amikor megírta, hogy az ő korában „Miskoucy"-nak hívták a Böngérfia Bors által szállásföldül megszerzett birtokot, amelyik a Tapolca forrásától a Sajó folyóig terjed. Ha Anonymus értesítésének korát 1150 körülire tesszük, — egy fél évszázad múlva sűrűn feltűnik a Miskolc név, mint a birtokos-leszármazók „de génére Miskóc" névhasználata. A család neve mellett az „ecclesiát" megörökítette előbb a Váradi Registrum 1220 körüli adata. Eszerint a tapolcai apátság — a Miskóc nemzetségnek a monostora. Egy századdal később, 1333—1337 között a pápai tizedlajstrom már mint nagyobb plébániáról beszél. Világos, hogy ekkor nagyobb templom létezett itt, az egykori avasi templom elődjeként, amit az 1941. évi ásatás eredménye, az egyhajós kőtemplom megtalált alapfalaival tanúsított. Az Avas lábánál elfekvő falusi jellegű lakótelep bizonyára volt itt, hiszen a Sötétkapu-melletti ásatás [2] igazolta, hogy a főutcának ennek a szakaszán árpádkori épület állott, bőven ellátva a korabeli cserépedénytöredékekkel. Mégis a Miskolc nevű település „villa" elnevezéssel a XIV. század derekán tűnik fel. Addig csupán a földterületet jelző „terra", s még gyakrabban „pos sessio" néven említik. A XIV. század második felében aztán mint villát, civitast, s végül mint oppidumot értékelik a községek rangjában. Miskolc fejlődésében az 1365. év döntő fordulatot hozott. Ekkor került a Miskóc-nemzetség négy évszázados és a Széchy-család fél évszázados uralma után királyi kézbe. I. Lajos, az új királyi tulajdonos csatolta a diósgyőri vár birtokai közé. Néhány év múlva már mezővárosi tanács gyakorolta a növekvő város igazgatását. 1376-ban — egy megmaradt tanácsi irat szerint, —• egy Mátyás nevű tanácstag az „Újvárosból" került be, mint a négy esküdt egyike [3]. Hogy hol volt ez az új telepítés, az kitűnik a következő XV. század további adataiból, amelyekben egy külön kifejezés, — az Ö-Miskolc neve is feltűnik. Valóban, amíg nem nevezték el a város egy részét Üj-Miskolcnak, addig nem is hívhatták a város korábbi részét Óvárosnak. Az Üj-Miskolc — mint új városrész — tehát megvolt 1376-ban. Fekvését figyelmes munkával ki lehet elemezni az adatokból. Az egyre sűrűbben feltünedező Újváros kifejezés meghatározza az újváros-rész pontos elhelyezkedését a mai főutca északi oldalán, pontosan a Széchenyi utca 1. számtól a 25. számig, vagyis a mai Avas Szállótól a Nemzeti Színházig húzódó házsorral. Ezáltal az addig piactérségként felhasznált „városszéli" közterület, a libalegelő, ut-