A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Leszih Andor: Herman Ottó és a miskolci múzeum

A lillafüredi Peleháza, Herman Ottó nyaralója 1914-ben. merő és soha el nem felejtő, azt gyűlölő, harcos politikus. (Mint a város képviselője (1893-—96.) is sokszor lejön Miskolcra s a szokásos évi képviselői beszámolóját nagy lelkesedéssel kísérve tartja meg.) Tudományos közleményeiben nem a korabeli, sokszor túlzásba vitt analógia keresést és kihangsúlyozást találja fontosnak. Ha egy téma vagy tárgy eredetét, sajátosságát magyarázta, közvetlen szomszéd népfaj kultúráját, szokásait, művészetét, vagy nyelvjárási jellegzetességeit veszi figyelembe s ott a helyszínen végzett kutatásaiból — nem pedig könyvekből — állapítja meg a ható erők kiinduló pontját, őseredetét. Körösi Csorna Sándor kint Ázsiában kereste a magyarság eredetét, ő itt bent az országban a magyar népben, nyelvében, szokásaiban, arcában. Lillafüredi kis villája, a Peleháza is őrzi az emlékét. Űgy tudom, megindultak a munkálatok a ház teljes rendbehozatalára, megmentésére. Jó lenne ott egy emlékmúzeumot és a hámori völgy természetrajzi érdekességeit, tájszépségeit bemutató kiállítást berendezni és a házat őrizet alatt tartani. Herman Ottó nagy büszkeséggel mondta egyszer nekem, hogy nincs Magyarországon herceg, akinek olyan parkja lenne, mint neki, mert itt szikla is van a kertjében. A; ház tornácára kiülve gyönyörködik a kertjében, a kis patakban. Nézte az általa ültetett fenyőfát, amelyiknek a hegye semmiképpen nem akart egy ágba fejlődni, mindig két ágra válva nőtt. Minden évben lenyírta az egyiket — mondta nekem —, nem sikerült, a fa nőtt, annyira, hogy már széket, majd létrát kellett hozni, hogy elérje. Ö győzött, — mondta kedves mosolyával —, a végén is két ágban végződő fára, mert a legutolsót már nem érte fel létráról sem. Dolgozószobájában sok könyv és az állandó munkásságáról tanúságot tevő íróasztal mutatták, hogy itt sem pihent. Pihenése az volt, amikor lejárt a Szinvára pisztrángozni. Egyszer én is ott voltam vele. ha kisebb halat fogott, azt nem kínozta, vagy visszadobta a vízbe, vagy késével fejbe ütötte.