A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Zircz Péter: Kaffka Margit Miskolcon és Miskolcról

Miskolci kutató — Csorba Zoltán — érdeme [2], hogy felkutatván Kaffka miskolci tartózkodásának nyomait, elsőízben hívta fel a figyelmet arra, a sok szálra, melyek Kaffkát — az írónő saját vallomásai ellenére — Miskolchoz kötötték. Ugyanerről — talán még szorosabb kötelékekről — tanúskodnak Kaffka Margit művei is. Lírájában itt keletkezett bár zsengéinek jórésze miskolci vonatkozást alig találunk. Annál többet prózájában, főként a már Budapesten alkotott novelláiban. A „Jó barát", a „Csonka regény" olvasásakor a bükki táj, a vasgyár, az Avas képe vetődik elénk, „Kirilláné múltja" pedig kedvesen gonoszkodó tollrajz a kisváros kispolgárairól. Második nagy regényében, a „Mária évei"-ben a polgármesterrel vázoltatja fel az akkori Miskolc társadalomrajzát: .,.. .gyökértelen, kicsit parnevű fészek ez, hirtelen fejlődött fel az ősi cívisvárosból a „felvidék kulcsává", ahogy csúfolják. Az a bizonyos dzsentriosztály, amelynek hibáival együtt is szint-formát ad a magyar vidék, itt hiányzik jóformán. A széteső, völgyes-erdős megye földje paraszt úrbéreseké, vagy néhány Pesten lakó mágnás, meg milliomos zsidó nagybérlő kezén, de ezek külön arisztokráciát képviselnek. .. Itt vannak még a katonacsaládok, a sűrűn áthelyezkedő vasútiakkal és a környék gyári mérnökeivel." Kíméletlen, de igaz kép ez a századforduló gyötrelmesen polgárosodó-iparosodó Miskolcáról. Ekként vall Kaffka Margit Miskolcról, tanárkodásának, asszonnyá válásának, sok keserű emlékének színhelyéről müveiben. Vizsgáljuk meg azonban azt is, hogy hagyott-e Kaffka írói-költői működése közvetlen miskolci nyomokat: jelentek-e meg művei Miskolcon. Az irodalomtörténeti közhit tagadni látszik ezt. Pedig nem így van. íme néhány — eddig összegyűjtött — bizonyíték: A „Heten vagyunk" című közismert, 1909-ben Miskolcon kiadott antológián kívül, annál jóval előbb, még miskolci itt tartózkodása idején közölgették verseit miskolci hírlapok. Sőt néhány versét előbb, mint Budapesten: Miskolcon is megjelent: — „Fényben" versének „Tudom" című változata: a Miskolci Napló 1904 március 9. számában (Bp.: Pesti Napló 1904. 185. sz. és Pesti Napló 1905. 183. sz.) — „Történet" c. verse: Miskolci Napló 1904. december 11. számában (Bp.: később: Pesti Napló 1905. 19. és Képes Családi Lapok 1905. 22. sz.) — „Bethánia" c. verse: Miskolci Almanach 1905. (Bp.: előbb: A Hét 1904. II. kötet. 616 1.) Ugyancsak ide sorolandók dr. Nagy József (Tarcal) közlése szerint a mis'Kaffka Margit levele Szendrei Jánoshoz /909. nov. 22-i kelettel (Herman Ottó Múzeum. Miskolc)