A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Bodgál Ferenc: Ároktői tükrös 1844-ből

Közvetlenül az ajtó fölött egy félköralakú bemélyedést láthatunk, melyet becsukva az ajtó eltakar. Ez az adatközlő szerint a bajúszkenő tartására, szolgált. Az efölött levő térben középen egy kereszttel ellátott szentségtartó láthatunk, melynek csillagos részébe rézszegek vannak ütve. Ezt kétoldalról induló tulipánok fogják össze, a tulipán leveleinek végén ugyancsak réz szög van. A tulipán szára fölött mindkét oldalon öt-öt kékszínű zománcgomb, efölött 1,5 cm. átmérőjű gyöngy házgomb van beerősítve. A faanyag felső, recézett széle alatt rézszögek, és apró kék és fehér körből álló zománcgömbök vannak beerősítve. A recézett szélbe egymáshoz teljesen közel sárgarézgömbök vannak beütve, ezek mögött külön befaragott hegyes kis fapálcikákra erősített kék zománcgombok, melyekből több darab már hiányzik. A felső rész balszélén rézlemezre erősítve fekete és kék zománcgombok voltak, melyekből néhány már hiányzik, a jobboldalon a rézlemez is hiányzik. A tükrös felső részének hátán egy félköralakú vasdrót van két visszahajtott vasszöggel felerősítve, erre az egész tükrös felakasztható. A doboz két hosszanti oldala sima, ebben berakással fölül egy gyalogos, alul egy huszár van korabeli viseletben és fegyverzetben. A doboz sarkai csapolással vannak összeillesztve, s ezeket áttört rajzú vékony lemezek fogják közre s ez a lemez, a hátsó ajtónál mindkét hosszanti oldalon és alul is végighúzódik. A dobozon lévő berakások karcolt díszítésűek. A templomon a cserepek, valamint az ablakok jól kivehetők. A szt. Vendelt ábrázoló juhász magasnyakú, zárt zsinóros kabátban van, egyik csizmás lábával valami zsámolyszerű alkotmányon térdel. A juhok hátán és nyakán göndör gyapjút ábrázoló karcolás van, s ugyancsak jól kivehető a daruk farktolla is. A doboz két oldalán levő gyalogosok és huszárok, valamint a hátsó ajtón lévő huszár felszerelése és ruházata is karcolva van. A doboz készítőjére az adatközlő visszaemlékezésén kívül nincs adatunk. A családra vonatkozóan az anyakönyvekben a következőket találjuk: Tringel Ignác, az adatközlő apja 1844-ben született Pély-pusztán, Ároktő mellett. Ez a terület, akárcsak Ároktő, akkor az egri káptalan birtoka volt s az adatközlő nagyapja, mely feltételezésünk szerint 1820 körül születhetett, ekkor itt dolgozott [3]. Miután az adatközlő nagyapja halálakor még csak pár éves volt, csak az utolsó, ekkor űzött foglalkozásra emlékezhet. A készítő feltételezésünk szerint a készítés időpontjában pásztorember lehetett s ráérő idejében, talán éppen fia születése alkalmából készítette ezt a tükröst. A tükrös a hasonló pásztorkészítményekkel sok azonosságot, de jelentős eltéréseket is mutat. Formájában, díszítésében, ugyanis eltér az eddigiektől s szokatlan a díszítés témaválasztása is. A tárgy funkcióját tekintve jellegzetes pásztormunka s hasonló tárgyról díszítőmotívumait s nemesfém anyagát tekintve nincs tudomásunk. Miután szt. Vendel a juhászok védőszentje volt s készítője a káptalani birtokon a szokottnál erősebb vallásos hatásnak volt kitéve, elképzelését öntötte formába. A dobozt a család legöregebb tagja, Tringel Ignác, mint nagyapjától örökölt családi ereklyét őrizte s évtizedek óta nem használta, hanem egy papírdobozban a padláson tartotta. Borsod megyéből hasonló jellegű pásztormunkánk csak igen kevés van s ezt a gazdag ornamentikájú tárgyat mint egyik legszebb és legértékesebb darabot kell számontartanunk. BODGÁL FERENC JEGY ZETEK Hl Fényes Elek szerint: „Ároktő magyar falu, Borsod vgyében. a Tisza íobb oartián, Miskolczhoz 3 'Viu állomásra, vizenyős, lapos vidéken. Határa 7407 Va hold, mellyből 1826 h. szántóiöld. 5507 h. rét és legelő, 75 h. füzes erdő. Ürbériség 46 'A telek. Határa termékeny, de árvíz járja.