A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Tudományos ülésszak - Komáromy József: A múzeumi szervezet feladatai

A tanácsi kezelésbevétel másik eredményét abban kell látnunk, hogy a múzeum kapcsolata örvendetesen megjavult a megye városaival és községeivel. Ennek eredménye az idei Múzeumi Hónap programjában is látható, mert a múzeumokon kívül Ózdon, Borsodnádasdon és Sátoraljaújhelyen is rendeztünk időszaki kiállítást. Választási vándorkiállításunk pedig a megye számos helységében bemutatásra került. Meg kell említenünk azonban, hogy más megyei múzeumokkal összehasonlítva a gazdasági ellátottság, figyelemmel a megyei múzeumok előtt álló feladatokra és lehetőségekre, nem mondható teljes mértékben kielégítőnek, és e téren még a következő évek folyamán az egyre bővülő szervezet számára további anyagi előfeltételeket kell biztosítani. A megyei múzeumi szervezet létrejötte a Herman Ottó Múzeumot tette a megye múzeum-ügyének irányítójává. A megyei szervezetből a Magyar Nemzeti Múzeumhoz csatolt sárospataki Rákóczi Múzeum és a monoki Kossuthemlékmúzeum kimaradt. A jelenlegi megyei szervezetbe tartozó mezőkövesdi, tokaji és széphalmi múzeumok mellett, október 1-től a most megnyílt keleméri Tompa-emlékmúzeum is hozzátartozik és 1964. január elsejétől a hejőkeresztúri gyűjtemény, majd a lillafüredi építkezés befejezése után a Herman Ottó-emlékmúzeum is szervezetébe kerül. Ezek a vidéki múzeumok jellegüknél fogva anyaguk bemutatásán kívül elsősorban anyaggyűjtési feladatokat látnak el. Vezetőik, kik a gyűjtemények létrehozása körül szereztek nagy érdemeket, félállású alkalmazottak, és mint ilyenek, egyéb elfoglaltságuk mellett, tudományos munkát csak igen kismértékben végezhetnek. A megyei szervezet hatékonyabbá tételét és a múzeum ügy minél szélesebb körű propagálását hivatott a múlt év őszén megalakított Megyei Múzeumok Baráti Köre biztosítani. A Baráti Kör ma már mintegy 200 aktívával rendelkezik, akik lakóhelyükön sokszor nyújtanak segítséget a múzeum gyűjtő, kiállító és szervező munkájában. Különösen ki kell emelnünk a Baráti Körbe kollektíven belépett keleméri Tompa Mihály Emlékbizottságot, akiknek a keleméri múzeum létrejöttét köszönhetjük. Figyelemreméltó munkát végeztek Ózd és Tokaj múzeumbarátai is. A múzeumok működéséhez anyaggyűjtésükkel nagy segítséget nyújtanak a megye és Miskolc területén működő iskolai néprajzi és helyismereti szakkörök is. A szakkörök jó munkáját bizonyítja az a sok jó pályamunka, mely az idei néprajzi pályázatokra tagjaiktól érkezett. Muzeológusaink patronálják a szakköröket és ezt a tevékenységet a jövőben szeretnénk még jobban kiterjeszteni. A múzeumok és a szakkörök közötti kapcsolatok elmélyítését tartva szem előtt, mai ülésszakunk programjába iktattuk a legjobban működő szakkör, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium néprajzi szakkörének beszámolóját. Ismerjük azt a csaknem klasszikussá vált definíciót a múzeumok meghatározásáról, amely azt mondja, hogy a „múzeum a korszerű helyismereti kutatás tudományos intézménye, amely tudományos és kutató munkájából eredő sajátos népművelési feladatokat lát el. . .". Az 1963. évi 9. törvényerejű rendelet a múzeum fogalmát így határozta meg: „A múzeumok tudományos népművelő intézmények, tevékenységük kiterjed a hazai jelentőségű muzeális tárgyi és dokumentációs anyag felkutatására és gyűjtésére, ezek megőrzésére és védelmére, rendszerezésükre, a tudományos és népgazdasági érdekeket szem előtt tartó nyilvántartásukra, tudományos feldolgozásuk közlésére, a tudományos eredmények, ismeretterjesztő közlemények, előadások, kiállítások útján a népművelés szolgálatában ..." Mindkét definícióból kicsendül a múzeum tudományos kutató, megőrző és bemutató munkájának az a másik tendenciája is, hogy mindezzel egyidejűleg sajátos népművelési munkát is végez. Korábban is világos volt