A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Várostörténeti kutatások - Komáromy József: Adatok a megyei tanács székháza építéstörténetéhez

Érdekes az a rész. hogy „falai (mostani megyebéli Köz Házunknak) szembetünőképen meg-repedezvén be-fogának rogyni.' Ez azt mutatja, hogy 1812-ben a barokk kori, még fennálló első megyeházánk már rossz állapotban is volt. Kár, hogy a fundusoknak említett „punctirozott Lineái" szintén hiányoznak. Ezekből érdekes telekváltozásokat lehetett volna kapnunk. Egyik változat szerint arról is szó volt, hogy új építés helyett a régi barokk kori épületnek a kibővítését tervezték. Az ismertetettekhez még hozzátartozik, hogy bár Lossonczy József „indzsinőr" tervrajza maradt meg csupán az utókorra, az még ismeretes, hogy a miskolci Kun János építész vezeti a megyeháza építését, aki Berlinben és Londonban szerezte meg oklevelét, és apja volt annak a Kun Miklósnak, aki 1342-ben megírta „Miskolc múltja, jelene és jövője" című várostörténeti munkáját. S ez a Kun János építette az első miskolci színházat, mai Nemzeti Színházunk elődjét. Kun János 53 éves volt, amikor 1828-ban meghalt és a megyeház építését Pirkó János építész fejezte be 1836-ban. Az itt közöltek ismertetésével a kutatásokat nem hagyjuk abba. Egyik legszebb műemléki és reprezentatív épületünk [23] gazdag építészeti részleteinek feltárását és építéstörténetének bővebb mozzanatait tovább kutatjuk és remélhető, hogy egy kedvező alkalommal az épülethez méltó kiadványban ezt közre tudjuk adni. KOMÁROMY JÓZSEF JEGYZETEK [1] Keresztesy Sándor: Borsod vármegye székházának építése. Miskolc, 1943. Ludvig István könyvnyomdája. 1—20. o. Herman Ottó Múzeum helytört, adattárában 53.3671.1 leltári szám alatt. [2J Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára. Levéltári Közlemények, 1935. évf. 1^. szám. 102— 106. pp. — Klein Gáspár: Borsod vármegye és népességének története. Vármegyei Szociográfiák. Szerk. Csíkvári Antal. Budapest, é. n. (1939) 53. p. — Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc. Magyar Városok Monográfiája. Miskolc. Szerk. Halmay Béla és Leszih Andor. Budapest, 1929. 84. p. [3] Levéltári Közlemények, 1935. évf. 1—4. szám, 102. p. [4] Leveles Erzsébet: i. m. 84. p. [5] Klein Gáspár: i. második m. 54. p. [6] M. Kiss Lajos topográfiai munkája nyomán. [7] Komáromy J.: Miskolc első térképe 1759-ből. Borsodi Műszaki Élet, 1958. dec. szám. [8] Komáromy J.: Két miskolci térkép 1773-ból. Borsodi Műszaki Elet, 1962. évf. 1. szám. A két kéziratos térkép jelzete: Miskolci Állami Levéltár 287 és 289. Tanulmányozását dr. Gyimesi Sándor levéltáros engedte át, köszönetemet ezúton is kifejezem. [9] A Josephinische Aufnahme miskolci szelvényének részletes és általános vonatkozású adatainak ismertetésére a Borsodi Műszaki Elet hasábjain fogok kitérni. A szelvény több barokkkori épületünkre fontos forrásként számit. [10] Domby István 1817-tel datált várostérképe. A térképhez Liber Fundi is készült, s az szerencsésen fennmaradt. Feldolgozása részleteiben rendkívül gazdag telek- és épülettörténeti anyagot fog adni, amelyhez már más forrásunk egyáltalán nincs. Feldolgozását a Borsodi Műszaki Életben végzem el. [11] Leszih Andor: Miskolc város 1800. évi látképe. Tört. és Rég. Közi. 1926. május. 27—33. p. (12] Országos Levéltár. Htt. Dep. Polit. Comit. 1789. fons 1. Pos. 1—2. (1—14. lap.) Köszönetemet ezúton fejezem ki dr. Pataki Jánosnak. [13] Országos Levéltár. Htt. Dep. Polit. Comit. 1798. fons 112. Pos. 6. (1—15. lap.) [14] Országos Levéltár. Htt. Dep. Polit. Comit. 1789. fons 1. Pos. 1—2. 5—11. lapon. [15] Uo. 13. lap. Í16] Uo. 14. lap. [17] Országos Levéltár. Htt. Dep. Polit. Comit. 1798. fons 112. 1—2. lap. [18] Uo. Fons 112. Pos. 6. — 3-^. lap. [19] Uo. Fons 112. Pos. 6. — 5—8. lap. [20] Uo. Fons 112. Pos. 6. — 9—12. lap. :21] Uo. Fons 112. Pos. 6. — 13—15. lap. [22] Miskolci Állami Levéltár. Fase. VIII. Proth. 1812. Ad No 2227. Közlése átengedéséért köszönetemet fejezem ki a levéltár vezetőségének. [23] „Borsod megyének díszes palotája" kifejezést Benkő Sámuel használja találóan Topographia Öppidi Miskoltz . . . című, 1782-ben, latin nyelven Kassán, a Landerer-nyomda betűivel megjelent művében. Ez a jelző a barokk épületre vonatKozik. •