A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Tudományos ülésszak - Zsadányi Guidó: A megye képzőművészetének helyzete, képtárai és képzőművészeti irodalma

vetésre méltóan — élnek, a művészek ajándékai. Elsősorban grafikai lapok, de néhány festmény is került így a múzeum tulajdonába. Ezeken kívül magánosok néhány ajándéka is szerepel az új szerzemények között. E lehetőségeket csupán azért említettem meg, hogy tájékoztatást adjak a képtár fejlesztésének nehézségeiről. Az idők folyamán sem bővült a múzeum anyag nagyobb gyűjteménnyel. Korábban Kiss Lajos helybeli festő és rajztanár 76 lapból álló miskolci részleteket megörökítő akvarell sorozata, a legutóbb pedig Kmetty János Kossuthdíjas festőművésznek 30 és Sassy Attila festőművésznek 55 képből álló gyűjteménye került a képtárba. Az utóbb említett két festőművész, mint Miskolc szülötte, szülővárosa múzeumának ajándékozta ezeket a képeket. Beszélnünk kell arról is, hog3

r múzeumunkban a képzőművészeli tárgygyűjtés szempontjai eddig nem voltak tisztázva. Nyilvánvaló, hogy minden közgyűjteménynek, képtárnak is, bizonyos alapelvek figyelembevételével kell gyűjtő és rendező tevékenységét folytatni. Képtárunk gyűjtő-körét három pontba foglalva lehetne meghatározni: a) a magyar művészet nagyjai alkotásainak gyűjtése azzal a céllal, hogy idővel a múzeum saját anyagából is rendezhessen egyes korszakokat, vagy irányzatokat bemutató kiállításokat. Adottságaink és lehetőségeink elsősorban a mai grafikánál biztosítanak erre lehetőséget s éppen ezért legnagyobb erővel az e tárgykörhöz tartozó művek összegyűjtésével kell foglalkoznunk. b) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élt, vagy élő művészek alkotásainak gyűjtése, ideértve azokat a művészeket is, akik itt születtek vagy huzamosabb időn át dolgoztak a megyében. c) Végül olyan műalkotások gyűjtése, melyek a múzeum anyagával, gyűjtőterületével vannak kapcsolatban. így például Déryné, Herman Ottó, Szemere Bertalan stb. ábrázolások, jellegzetes tájképek stb. Ha képtárunk anyagát e három kategóriába kívánom sorolni, a következő képet kapjuk: a) = 51 műtárgy, b) = 346 műtárgy, (63,3%) c) = 22 műtárgy, 419 műtárgy, (76,8%) e kategóriákhoz nem tartozó művek száma 127 (23,2%). A miskolci múzeumon kívül a sárospataki Rákóczi Múzeum tulajdonában van számos történeti vonatkozású festmény elsősorban a Rákócziakkal, másodsorban a vár történetével összefüggő más személyekkel kapcsolatban. Kisebb gyűjteménye van azonkívül a hegyaljai festők alkotásaiból is. Képzőművészeti gyűjtemény van még Tokajban is, mely részben hegyaljai képzőművészek alkotásaiból, részben a tokaji művésztelepen megfordult művészek alkotásaiból áll. Sajnos ez a gyűjtemény anyag nem egységes és ezért legutóbb kénytelenek voltunk a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti anyagából megfelelően kiegészíteni. A széphalmi Kazinczy emlékmúzeumnak néhány, Kazinczyval kapcsolatos országoshírű műalkotás van a birtokában, így többek között a Kazinczy és Kisfaludy találkozása című festmény is. Monoknak is van néhány képe, ezek azonban nem tartoznak az értékesebb Kossuth-ábrázolások közé. Meg kell még említeni a sárospataki református gyűjtemények képtárát, melyben szép számmal találhatók az iskolával kapcsolatban állott személyek arcképei és történelmi képek is. Az erdőbényei kisgaléria. amelyről előbb már említést tettem, az 1962-es állapotnak megfelelően, jól tükrözi a megye képzőművészetének helyzetét.