A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS ÚJ SZEMPONTJAI - Zsadányi Guidó: Néhány szó Miskolc városépítéstörténetéhez

zad mezővárosa alig egy évszázad alatt, egy heterogén ipari és kereskedelemi nagyvárossá fejlődik, mely azonban a fejlődés alatt is sok vonatkozásban megtartotta a mezőváros ismérveit. íMiskolenak csak elvétve vannak középkori emlékei, csak két legnagyobb építménye (az avasi templom és diósgyőri vár) tudott dacolni az idővel és tudja bizonyítani a fejlettebb középkori település, illetve települések létét. Műemlékekben távolról sem olyan gazdag, mint Sopron, Pécs, Székesfehérvár, Győr, vagy a szomszédos Eger. Építéstörténetének és műemlékeinek méltatása sem lesz olyan sürgős és tetszetős, mint az említett városoké. Talán országoshírű kutatóink sem fogják egyhamar ezt a kevésbé hálás, kellően elő nem készített anyagot választani következő témául. Miskolc számára azonban ez nem jelenthet sem kisebbségi érzetet, sem elkedvetlenedést, mert speciális városépítéstörténeti adottságainak -feltárása nélkülözhetetlen az általános magyarországi városépítéstörténet megteremtéséhez. Helyzetéből és sok tekintetben feltáratlan múltjából következik, hogy a városépítéstörténet megírásához szükséges kuf atomunkat el kell végezni. Ma már teljesen nyilvánvaló — az utóbbi évek várostörténeti és topográfiai kutatásai fényében, — hogy Szendrei János ötkötetes nagy munkája (Miskolcz város története és egyetemes helyirata, 1886—'1911), továbbá a két újabban megjelent monográfia (Halmay— Leszih: Miskolc. 1929 és a Vármegyei Szociográfiák, dr. Klein Gáspár által szerkesztett V^VI. kötete, 1939) vitathatatlan tudományos értéke mellett sem mond el megközelítően sem minden lényegeset városunk múltjáról. Az említett újabb kutatások elsősorban arra irányultak, hogy a város építményei és fontosabb eseményei helyileg (topográfiailag) is meghatározhatók legyenek.' Az ilymódon megállapított — bizonyított — helyek összefüggéseiből kell aztán a város alaprajzának és építészeti jellegének ismérveit kiolvasni. A kutatás ilyen irányban történő elindítását nagymértékben elősegítette a Népművelési Minisztérium csáknem kizárólagos támogatásával megjelenő ,,

Herman Ottó Múzeum Közleményei" (eddig három száma jelent meg: 1955. okt. és dee, valamint 1958. jún.), mély a legnagyobb készséggel adott helyet a várostörténet ilyen természetű feldolgozását elősegítő tanulmányok és adatok közlésére. A Közlemények körül lelkes kutatócsoport alakult ki. A publikálás lehetősége újabb és újabb „felfedezéséket" hozott elő. így ma már ott tartunk, hogy e területen a rendszeres kutatómunka megkezdődhet. A helytörténettel, illetve városépítéstörténéttel foglalkozó kutatóink számára szép perspektívát nyújtó, több évre terjedő munkát jelentő feladat lenne Miskolc városépítéstörténeténefc megírása. A probléma adott. Meg kell írni egy város építéstörténetét. Egy kissé túlzó hasonlattal „félszeg" — az általános és egészséges városfejlődés törvényszerűségeinek meg nem felelő fejlődésen átesett — városét. Ma már látjuk a megoldandó feladatok egy részét. A sort a középkori jobbágytelkek emlékét őrző — a Széchenyi utca északi oldalán máig is meglévő — telkek megmaradásának kérdése nyitja meg. Követi ezt a számtalan — utcának nem tekinthető — köz létrejöttének és megmaradásának magyarázata. Nem foglalkozott eddig még tudtunkkal senki a városközpont szomszédságában fekvő — városiasnak alig mondható — negyedek elmaradásának kérdésével, vagy a főutca jelenlegi összhangtalanságának kialakulásával és okaival. Kereshetnénk annak okát is, hogy a városközpont környékének szanálására, a növekvő telekár függvényében miért nem kerülhetett sor? Sorolhatnánk tovább is a feladatokat. A további kutatások azonban úgyis számtalan újabb és újabb kérdést vetnek fel. A már ismert és később adódó problémák megoldására szükség van, hogy a városépítéstörténet választ adhasson a városfejlesztésnek és irányt mutathasson az eredeti szerkezet egyes jellemzőinek megértésére és lehetőség szerint megmentésére is. A munkához szükség lesz más hazai és külföldi városok hasonló anyagának ismeretére is. Lehet, hogy eddig nem ismert, vagy fel nem használt külföldi példák •— itt elsősorban lengyel analógiákra gondolunk — is hasznos segítséget nyújtanak majd. Miskolc városépítéstörténetének megírása komoly feladatot jelent. Azzal,