A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Horváth Béla, ifj.: Miskolc II., III. és IV. kerületének kialakulása, városképe és műemlékei

Hejőcsaba, főtér környék műemléki, városképi és telepítési térképe. konstrukciójára több terv készült már. Ezek közül Sedlmayr János szigorlati tervét tartjuk a legsikerültebbnek. Az 1955-ben készült terv szállodaként java­solja hasznosítani a vár épületét, mely­re ebben a különös táji szépséggel ren­delkező környezetben szükség is lenne. Többszörösen átalakított, itt-ott ma is festői elemeket őrző igénytelen alkotá­sok a Szinva-parti malmok (Apostol-u. 2., 47., Dankó-malom Alsó-Hámorban). Jelentősebb központi épülettömeg az Erdész-utcai Pálos-maradvány. Egykor zárda. István nádor 1339-ben alapította. Később elpusztul, majd 1739-ben III. Károly újjászervezi. Az 1940-es évek­ben nagyobbik déli felét lebontották: ezért ma már a helyén épült földszin­tes lakóház közepén elhelyezett kőtáb­láról kapunk történelmi tájékoztatást. A megmaradó rész is lakóház céljára szolgál, válaszfalak beépítése miatt bel­ső térhatásai nem érvényesülnek kellő­képpen. Melléképületeit 1950-ben bon­tották le, mert zavarta a lillafüredi for­galmi út látási viszonyait. A majláthi emlékeket szervesen egészíti ki az úgy­nevezett pincegádor a 3234/1. hrsz-ú út északi végében. (Ügynevezett Szaffka­Hejőcsaba, a Csabavezér utca környékének műemléki, városképi és települési térképe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom