A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)
TANULMÁNYOK - Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc ősi településű jobbágy- és zsellér-háztelkei
74. 1 Tiszt. Óváry János 1 Ivó János—Berkó István 1 Csizmadia István 1 Isó István 75. I Isó Ambrus (Szirma utca) 2 Ferkó János és Vendég Mátyás 1 Monos Dávid 76. 1 Isó Gergely és István 1 Szőke György 2 Palkó János és Bacsó Mihály 77. 1 Török Márton 1 Kosko István 1 Máté kovács 1 Bató Péterné és Seres úr 78. 1 Jóczik Mihály 1 Szigetiné IV2 Vannay István öreg y 2 Varga Gáspár 79. V2 Takács György 1 Bodnár Imre 1 Beke Márton A régi jobbágytelkek azonosítása. Fenti 1702-es jegyzék egyes telkeinek holléte a levéltári kutatások eredményeképpen, jórészben már megállapítható. Az 1—33. sorszámmal jelölt kötelek mind a fő útvonalon feküdtek; még pedig a Hunyadi-utca és Rácz Györgyutca érintkező pontjától, az ú. n. Diósgyőri, vagy röviden Győri kaputól kelet felé húzódva, a Derék Piacon és Alsó Piacon tovább sorakozva, egészen az Alvégig, megközelítő megjelöléssel a mai Széchenyi-utca 60., az északi oldalon meg a 65. számú házakig nyúltak már le 1702-ben. A 34—63. sz. kötelek az Újvárosban helyezkedtek el, a Pece északi oldalán, az ott csak a XV. század vége felé alakult városrészben. A 64—68. sz. ősibb telkek az újvárosiaknál egy évszázaddal korábbi megszállásúak, a főutcaiakkal egyidősök, s a régi Mészár-utcán, a mai Tanácsháztéren települtek he. A 69—73. sz. kötelek valamivel későbbiek és a Meggyesalján (mai Petőfi u.) elején; végül a 74—79. sorszámmal jelzettek a Forgóhíd déli oldalán, a régebben Szirma u., ma pedig Arany János utcának nevezett, népiesen Gordonnak hívott városrészben voltak. A mellékelt rajzon levő számok az egész köteleket, nem pedig a kötél résztelkeit jelzik. Van ugyan néhány olvan telek is, amelynek területe pontosan megjelölhető és a mostani házszámokkal azonosítható. így pl. a Széchenyi u. 5. számú ház azonos a 18. kötélben a harmadik helyen elsorolt Kecskeméti István 1 negyed résznyi háztelkével. Ugyanilyen pontosan tudjuk most már. hogy a Kecskeméti telek kelet felőli szomszédja azonos a Rácz-familia által régen bírt 18. kötél negyedik darab telekrészével, vagyis a mai Széchenyi u. 7. sz. házával. Az ettől kelet felőli szomszéd már a 19. sorszámú kötélbe tartozik és a mai Széchenyi u. 9. sz. alatt fekvő Béke-étterem ingatlanával azonos. Még tovább haladva, egymás után következnek a tapolcai apátság háza (mai Állami Áruház), közben a Czikó u.. tehát a mostani Kossuth u. kezdete, amely az Újváros keletkezése előtt szintén jobbágytelek volt és csak azután nyitottak rajta keresztül vezető útvonalat, de a 19. kötélben volt szántóföldhöz való igénye továbbra is megmaradtJó példa a kötelek szívósságára a Tapolcai Apátság telkének hosszú élettartama. Először 1501-ben említik, maid 1563-ban felsorolják a 21 miskolci nemesített (tizedmentes) telek lajstromában. 1702-ben a 19. sz. kötél tartozéka, s 1817-ben még mindig a régi tulajdonos kezén van. A többi telkek közül azonban alig találni olyat, amelyik az évszázadokkal ezelőtti tulajdonos birtokában maradt volna, vagy a telkes család mindig fiágon vezetődött tovább (A T. jelzés azt mutatja, hogy az illető telek taksát fizetett, bár eredetileg kötélben volt.i II ZSELLÉR ÉS TAKSÁS TELKEK (Kötélben nem lévő háztelkek, av v óbb udvarok.) A város belső területein levő ősi. ti. n. kötelek szélein, már az első, XIV. századi telekkiosztás után is akadtak apróbb udvarkák, amelyekre szegény, iga nélküli napszámos emberek települtek be. A XV. században már az Ava."; oldalán levő domboldalt, a Papszer-nek nevezett utcát, a városi tanács olyan Lakosok között osztotta szét. akik vállalták a városi közösság földjeinek ingyen munkálását, vagyis a robotot. A papszeren és ennek folytatásában a Toronyalja utcán, vagy félszáz zsellér porta keletkezett még a XV. sz. vége előtt. A papszeresi zsellérek feladata elsősorban
