A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc ősi településű jobbágy- és zsellér-háztelkei

74. 1 Tiszt. Óváry János 1 Ivó János—Berkó István 1 Csizmadia István 1 Isó István 75. I Isó Ambrus (Szirma utca) 2 Ferkó János és Vendég Mátyás 1 Monos Dávid 76. 1 Isó Gergely és István 1 Szőke György 2 Palkó János és Bacsó Mihály 77. 1 Török Márton 1 Kosko István 1 Máté kovács 1 Bató Péterné és Seres úr 78. 1 Jóczik Mihály 1 Szigetiné IV2 Vannay István öreg y 2 Varga Gáspár 79. V2 Takács György 1 Bodnár Imre 1 Beke Márton A régi jobbágytelkek azonosítása. Fenti 1702-es jegyzék egyes telkeinek holléte a levéltári kutatások eredmé­nyeképpen, jórészben már megállapít­ható. Az 1—33. sorszámmal jelölt köte­lek mind a fő útvonalon feküdtek; még pedig a Hunyadi-utca és Rácz György­utca érintkező pontjától, az ú. n. Diós­győri, vagy röviden Győri kaputól kelet felé húzódva, a Derék Piacon és Alsó Piacon tovább sorakozva, egészen az Alvégig, megközelítő megjelöléssel a mai Széchenyi-utca 60., az északi olda­lon meg a 65. számú házakig nyúltak már le 1702-ben. A 34—63. sz. kötelek az Újvárosban helyezkedtek el, a Pece északi oldalán, az ott csak a XV. század vége felé ala­kult városrészben. A 64—68. sz. ősibb telkek az újváro­siaknál egy évszázaddal korábbi meg­szállásúak, a főutcaiakkal egyidősök, s a régi Mészár-utcán, a mai Tanácsház­téren települtek he. A 69—73. sz. kötelek valamivel későb­biek és a Meggyesalján (mai Petőfi u.) elején; végül a 74—79. sorszámmal jel­zettek a Forgóhíd déli oldalán, a régeb­ben Szirma u., ma pedig Arany János utcának nevezett, népiesen Gordonnak hívott városrészben voltak. A mellékelt rajzon levő számok az egész köteleket, nem pedig a kötél rész­telkeit jelzik. Van ugyan néhány olvan telek is, amelynek területe pontosan megjelölhető és a mostani házszámok­kal azonosítható. így pl. a Széchenyi u. 5. számú ház azonos a 18. kötélben a harmadik helyen elsorolt Kecskeméti István 1 negyed résznyi háztelkével. Ugyanilyen pontosan tudjuk most már. hogy a Kecskeméti telek kelet felőli szomszédja azonos a Rácz-familia által régen bírt 18. kötél negyedik darab te­lekrészével, vagyis a mai Széchenyi u. 7. sz. házával. Az ettől kelet felőli szom­széd már a 19. sorszámú kötélbe tarto­zik és a mai Széchenyi u. 9. sz. alatt fekvő Béke-étterem ingatlanával azonos. Még tovább haladva, egymás után kö­vetkeznek a tapolcai apátság háza (mai Állami Áruház), közben a Czikó u.. te­hát a mostani Kossuth u. kezdete, amely az Újváros keletkezése előtt szintén jobbágytelek volt és csak azután nyitot­tak rajta keresztül vezető útvonalat, de a 19. kötélben volt szántóföldhöz való igénye továbbra is megmaradt­Jó példa a kötelek szívósságára a Ta­polcai Apátság telkének hosszú élettar­tama. Először 1501-ben említik, maid 1563-ban felsorolják a 21 miskolci ne­mesített (tizedmentes) telek lajstromá­ban. 1702-ben a 19. sz. kötél tartozéka, s 1817-ben még mindig a régi tulajdo­nos kezén van. A többi telkek közül azonban alig találni olyat, amelyik az évszázadokkal ezelőtti tulajdonos birto­kában maradt volna, vagy a telkes csa­lád mindig fiágon vezetődött tovább (A T. jelzés azt mutatja, hogy az illető telek taksát fizetett, bár eredetileg kö­télben volt.i II ZSELLÉR ÉS TAKSÁS TELKEK (Kötélben nem lévő háztelkek, av v óbb udvarok.) A város belső területein levő ősi. ti. n. kötelek szélein, már az első, XIV. századi telekkiosztás után is akadtak apróbb udvarkák, amelyekre szegény, iga nélküli napszámos emberek települ­tek be. A XV. században már az Ava."; oldalán levő domboldalt, a Papszer-nek nevezett utcát, a városi tanács olyan La­kosok között osztotta szét. akik vállal­ták a városi közösság földjeinek ingyen munkálását, vagyis a robotot. A pap­szeren és ennek folytatásában a Torony­alja utcán, vagy félszáz zsellér porta keletkezett még a XV. sz. vége előtt. A papszeresi zsellérek feladata elsősorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom