A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Megay Géza: Az Ároktő dongóhalmi honfoglaláskori magyar temető

Ároktő-Dongóhalom 4. sz. női sír szívalakú korongos csüngősdíszei. Csüngősdíszek korai magyar sírokból. 1 Ároktő-Dongóhalom. 2. Zsítvabesenyő (Besenov). 3. Hódmezővásárhely-Kopáncs. gyobb valószínűség szerint egy műhelyből, egy mester kezéből kerülhettek ki és kivitelezésük, technikájuk annyira azonos, hogy könnyen bizonyítható, miszerint egy formából készíthették azokat. A fenti körülmények bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság ezen viselettörténeti darabjai úgy a hegyes, mint a síkvidékre is eljutottak. Az Ároktő—dongóhalmi temetőben előkerült leletanyag azt mutatja, hogy a temető idejét a X. szd. 2. felétől a XI. szd. 1. feléig tehetjük. A temető együttes síranyaga, az egyes sírok mellékletei, azok összessége, elhelyezése, tájolása és egyéb körülményei mind azt bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság késői leszármazottainak (a X. és XI. szd. fordulója) temetőjét találtuk meg. A temetőben megvan a lovas temetkezés, megvannak a korongos csüngősdíszek, sima bronz karperecekkel, az egyszerű levélalakú nyílvégek, a kigyófejes karperec, a csiholóacél, a kétosztású bronz-csat és az ezeket kísérő körülmények. — A sírokból ellenben hiányzanak az S-végű haj karikák, melyek a mi vidékünkön inkább a késői (XI— XIII. szd.) időben vannak meg. Hiányzanak az ezüst lemezből készült ékszerek, melyek viszont a IX. szd-ra és a X. szd. első felére utalnak. Hiányzanak a honfoglaló magyarságnál korán forgalomban lévő arab pénzek (dirhemek), melyek a X. szd-ból, annak inkább elejéről valók. A Kárpátmedence X—XII. 6zd-i kultúráját Z. Vana 24

) kronológiai szempontból három fázisra osztja. Az első a X. szd. végét és a XI. szd. első harmadát foglalja magában, jel-