A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Kiszely Gyula: A diósgyőri vasgyár története Fazola Frigyes leírásában

felsőbb utasítást is megkaptam arra, hogy a cementacél és öntöttacél gyár­tását is bevezessem. Ebből az el­sőt több sikeres kísérletezés után már nagyban is gyártottam. Amikor a gyártáshoz szükséges magas hőfokot kiálló samottos tégelyeket Bécsből meg­kaptam, az öntött acél gyártását is be­vezettem. Foglalkozni kívánók itt még a mint­egy 3 ölnyi vastagságban előforduló barnaszénnel, amely kéntelenítés után mindenfajta tűzi munkára igen alkal­mas. Több kísérletet végezhetnék a kén kinyerésére és a kozmás olajok felfo­gására, ha a diósgyőri közbirtokosság az itteni vasgyárnak a szabad forgal­mat minden pozsonyi mérő után 2 kraj­cár lefizetése ellenében megengedné. Diósgyőri vasmű, 1812. november 1. Fazola Frigyes cs. és k. igazgató.'" Fazola másik jelentésében, melyet 1812. augusztus 24-ről keltezett, beszá­mol a diósgyőri 'gyárban folytatott acél­gyártásról. A Magyar Nemzeti Mú­zeumnak a nyersanyagoktól kezdve a késztermékig minden anyagból mintát küld és a mintákhoz a szükséges ma­gyarázatot megadja. Ebből a jelentésből láthatjuk, hogy a diósgyőri gyár a kontinentális zárlat következtéiben az angol acél pótlására valóban berendezkedett a finomabb acé­lok gyártására és mint egyéb forrás­anyagok is említik, Fazola Frigyes a cementacél gyártását vezette be Diós­győrben. A diósgyőri kőszénnek a fel­használása ipari célra ebben a gyárban történt első alkalommal, sőt eddigi tu­domásunk szerint az országban kohá­szati célra Diósgyőrben Fazola .Frigyes volt az első, aki a kőszenet felhasználta. Fazola Henrich szénbánya felfedezé­seivel kapcsolatban érdekes párhuza­mot vonni a többi magyarországi szén­bánya felfedezésekkel. Az első szénbá­nyát Magyarországon Sopron vidékén Brennbergen nyitották az 1750-es évek elején. Az ottani széntelepeket egy Né­metországból bevándorolt kovács, •— ki a kőszén alkalmazását otthonról ismer­te, — az 1750-es évek kezdetén fedezte fel. Néhány évvel később ugyancsak a Németországból bevándorolt lakatos, Fazola Henrich fedezte fel a bükki szén telepeket. 178C-han ugyancsak ko­vács fedezte fel a zsemlyéi széntelepe­ket Komárom megyében. 2 A Diósgyőr-környéki szénterület 1788­ban a helytartó tanács megbízásából Piller Mátyás a pesti egyetem termé­szetrajz tanára vizsgálta felül és minő­sítette használhatónak. Az erre vonat­kozó irat német eredetije az Eötvös Ló­ránd l'udomány Egyetem levéltárában található. 3 Schilson János 1788 április 21-én a parasznyai, diósgyőri és sajőkazai szén előfordulásokat vizsgálta felül és meg­állapította, hogy a közelfekvő községek lakossága nem akar szénnel tüzelni/ Diósgyőr környéke tehát ebben az időben már nemcsak a vasipara, hanem szene miatt is országosan ismertté vált. A szénnek gyakorlati alkalmazása azon­ban csak Fazola Frigyes cementacél gyártási kísérletei után vált lehetővé. Ez az alkalmazás azonban a cement­acél gyártásának befejezése után ismét háttérbe szorult. Fazola Frigyes acélgyártásra vonat­kozó jelentése Diósgyőr vaskohászata története szempontjából nagyértékű azért, mert ezzel véglegesen tisztázó­dott az általa bevezetett acélgyártási eljárás, továbbá ebből, valamint a gyár történeti leírásából tudtuk meg először, hogy az öntöttacél gyártását is ő vezette be először a diósgyőri gyár­ban. 6 Az itt ismertetett uj kutatási anyag is bizonyítja, mennyire fontos a min­denre kiterjedő kutatás, s nem szabad abba a hibába esni, hogy hézagos gyors kutató munka után adjuk ki egy nagy és eredményekben gazdag gyár törté­netét. Diósgyőr és a magyar kohászat szem­pontjából jelentős és nagy feladat még az, hogy a Fazola Frigyes 1812. aug. 24-i jelentésével egyidejűleg a Magyar Nemzeti Múzeumnak megküldött érc, szén, nyersvas, nyersacél, finomított­acél, cement-acél, tűzálló anyag, pala, különféle profilú acélgyártmányokat és reszelőket a Múzeumban feltaláljuk, mert ezekkel mechanikai és kémiai vizsgálatokat végezve, a magyar kohá­szati irodalmat igen értékes anyaggal gyarapíthatnánk. Ehhez a kutatáshoz minden esetre szükséges a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom