A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Komáromy József: Az első miskolci vendégfogadók

A telek, az újabb kutatások megállapítása szerint, ősi egy és egynegyed jobbágytelek volt. 1100+300 négyszögöl területen. 1365—1755 között a diósgyőri koronauradalom, vagy zálogos bérlői bírták. A földesurak itt Miskolcon majorsági gazdálkodást nem folytattak, de a jobbágyi kilenced beszedésére magtárt, illetve szérűskertet tartottak fenn ezen a helyen. Ez idő alatt kisebb isipáni, vagy gazdasági intézői ház is állott a telken. A diósgyőri Nyáry Zsigmondnak 1652ben már kúriája volt ezen a helyen, ahol Nyárynak egyben »szabad-kocsmaja« is volt. Ezt Nyáry zálogba adta, majd eladta Dőry Istvánnak. A telek az 1702. évi Kötél Könyvben a 17. kötélben van említve. Ekkor telekbirtokosként Dőry Bálint szerepel. 1757-ben a Grassalkovich-féle üzleti tranzakcióval jut a diósgyőri koronauradalom kezére. Legkorábbi meglévő telekkönyvünk, az 1817. évi Telek Könyv így örökíti meg: Derék Piatz utza, 2689 szám, adómentes 1425 n. öl terület, Fundus Dominalis Diversoril Ad Coronam. 9

) i A Korona eredeti alaprajzát és homlokzatát —• mely eddig nem volt ismeretes —• megmutatja az az átalakítási terv, amelyet 1798-ban készített »Wentzel Klier Comitats Maurermeister in Miskoltz«. E pillanatban nem tudjuk eldönteni, hogy az átalakítási terv sorsa mi lett. Tervrajzunk azonban egyedülálló értékű, mert a szokásos módon kiindul a fennálló állapotból és ezen rögzíti az átalakítás tervezetét. Tehát mindenképpen megmutatja az 1798. előtti Korona épületét. Az alábbiakban most csakis ezzel az eredeti állapotot feltüntető első Korona-épülettel foglalkozom. Az alaprajz négyszögletes, zárt udvarú épületet ábrázol, amely nyugati oldalán az Almásy-palotához csatlakozik. E »palotát* egyébként Korabinsky geográfiai lexikonjában a város legszebb épületei közé sorolja. 10

) Az épület keleti sarkán kosáríves, kőkeretes, kerékvetővel, vállkővel, zárókővel ellátott egyszerű barokkkapu áll. Ez a kapu a leggyakoribb típus, még ma is feltalálható Miskolcon is több példányban. Magába az épületbe a délkeleti sarkon lévő nagyterem után juthattunk, be. (Ide lett tervezve az emeletráépítéssel a lépcsőház.) Az északi szárnyban voltak a vendégszobák, a déli (Piac utcai) szárnyon a vendéglői helyiségek. Az épület ablakai egyszerű, szalagkeretes, könyöklővel ellátott a-a-a, b-b-h ritmusban nyíltak a piacra. A keleti és északi udvari homlokzaton 6, illetve 5 ablak nyílott. Jellemző és érdekes a régi Korona négyszögletes, zárt udvara, melyet árkádos folyosó zárt három oldalon az AI« másy-palota tűzfalához. Ez az árkád-sor zárta be a fogadó belső udvarát, nyári helyiségeit. (Mint adatot megemlítem, hogy a mai Avas-szálló 1955. évi átalakítási munkáinál az épület DK-i folyosójánál mutatkozó 45 fokos elállású tartófalat a mai padlószint alatt megtaláltuk.) Ami a miskolci Klir Vencelnek ezt az átalakítási tervét illeti, meg kell állapítanunk, hogy a kiváló és nagyon foglalkoztatott miskolci kőművesmester igen gyorsan alkalmazkodott a barokk után feltűnő copf-stílus divatjához. Átalakítási tervén látjuk, hogy a földszinti ablakokat a középpárkányhoz, az emeleti ablakokat a főpárkányhoz csatlakoztatja és a földszinti-emeleti ablaksort végig táblás szemöldökmezővel díszíti, az emeleti ablaksort pedig külön tükrös köténydísszel könnyíti. Táblás szemöldökmezőt helyezett ugyancsak a barokk-kapuzat kosáríve fölé is. Átalakítási tervének másik érdekessége a bejárati kaputól keletre tervezett kocsmahelyiség ajtókiképzése. Ennél nap- és esővédő szemöldökpárkány ugrik elő. Ezt a kiképzést az előbb ismertetett Fekete Sas vendégfogadó homlokzati rajzán is látjuk az üzleti ajtók felett végig építve. Fel kell figyelnünk rá, mert valószínűleg a Piac-utcán akkor uralkodó kiképzéssel állunk szemben. Az átalakítási terv mellett költségvetést is találunk. Eszerint a kőművesmunka 6929 Rhft, Andreas Knörly lakatos munkája 421 Rhft, Joseph Rosenblatt asztalos munkája 662 Rhft, Stephan Sajaz cserepes munkája 144 Rhft, Jacob Kestell üveges munkája 49 Rhft, Martin Küntzl asztalos munkája 551 Rhft, Lenhart Krauss kőfaragó munkája 309 Rhft. Érdekes az iratok között Izdenczy Antal diósgyőri prefektus indokolása, hogy miért szükséges a miskolci Korona Vendéglő emeletépítésének tervét véghezvinni, az épületet kibővíteni. Erre nagy