A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)
TANULMÁNYOK - Patay Pál: A Szerencs-hajdúréti rézkori temető
mető leletei közül például a korai rézkori tiszapolgári kultúra jellegzetességeit tünteti fel az áttört csövestalpú tál (14. kép 2) és 2 bögre (15. kép). Előbbinek az alakja még nem döntő jellegű, de a csöves- talpán lévő benyomott pontok a tiszapolgári kultúra örökségének tekinthetők. Az utóbbiaknak mind az alakja, mind a rajtuk látható kúpos bütykök igazolják a korai időszakból való szármiazásuk&t. A bodrogkeresztúri kultúra egyébként igen széles területen volt honos. Az egész Alföldön jelen volt, azonkívül még fellelhetők a nyomai Erdély belsejében, az Alföldtől északra lévő dombvidéken, Budapest környékén, sőt még a Kisalföldön is. Hazánkban a rézeszközök előállítása és elterjesztése, valamint az aranynak ékszerként való felhasználása terén döntő jelentősége volt, amennyiben a jelenlegi ismereteink alapján a fejlettebb réz- és aranyművesség a bodrogkeresztúri kultúra által honosodott meg a vidékünkön. A Szerencs—hajdúrétd temető, ha különösebb lelettel nem is szolgált, ha nem is volt a mága nemében egyedülálló, mégis jelentős, mivel az itteni tapasztalatok is megerősítették a más helyeken tett megfigyeléseket. Csak sajnálhatjuk, hogy a temető nem lett egészében feltárva és hogy sok sírja meg éppenséggel fel lett dúlva.* * A illetetek ismertetéslének átengedéséért ezúton fejezem ki a kutáttóknak bálás köszönetemet. Jegyzetek. !. Rövidítések: H. «= hossza, m. =* rraapjassága, v. = vastaigsága, mé. = mélysége, átm. = átmérőte. pá. — peremáfcmérőíe, fá. <• fenékátméröL'e. tá. = "tájolása, lelt. sz. •* leltári száma. 2. A sír leírását az ásatási íiapJó alaipjám állítottam össze. Az utóbbi kőeszközre közelebbi •adatot 'nem sikerült talláJnom. Az ásatási naplóban felsorolt tárgyakon kívü'1 — részben azzal ellentétben — a Múzeum •raktárában az úiraleltározás során a következő tárgyak voltak még. miimí az 1. sírból származó Jeletek feltalálhatók: 3 darab nagyobb tfízkőszilánk (h. 11.5, '6.8. il'. 5.4 cm; lelt. sz. 53.341. 1-3), lencsealakú esetett agyag orsógamb (átm. 5.4, v. 3.2 cm; lelt. sz. 53.341 4), Jaws csiszolókő (lelt. sz. 53.341. 5). 3. Leen "valószínűnek tartom, hogy a 6. és 7. sír koponyái utólag felcserélődték. A rézkori bodrogkeresztúri kultúra síriaináJ ugyanis áltálában az tapasztalható, hogy a férfi haiottiakat a lobb. a nőket a i>.aJ oldalukra fektetve temették el. Jelen esetben a két simái fordított helvzet tapasztalható. 4. A leleteiket a Betonútépítő Vállalat a Történeti Múzeumiba futtatta, alhomnan azonban a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerülitek. 5. A 6. és 7. sírna nézve Jásd a 3. iegyzetet. 6. Feltehetőleg ez volt a .helyzet a 4. sírban Is. A csésze mellett lévő. nem azonosítható edényben tejesköcsögöt seltihetünk. 7. íHilIebrand J.: A ipuszta'istvánlházii korarézkor! temető. AH IV. (Bp. 1929) 6. kép 5. 8. Arch. Ért. 19. (1899) 27. 7. kép C. 9. Többek között Bodrogkeresztúr — Arch. Ért. 41 (1927) 51. 54; Jásziladány — Arch Ért. (1944— 45) 4. 5. 10. 5. t. M-43. 15—18. 8. t. 3-4. 15; Maevartés — Arch. Ért. (1943) 35. 5. t. 6—7. 10. Bella L.. RTÊ 1 (1920—22) 6-48. 111. Petróczy J.. Fa 5 (1945) 35—43: Arch. Ért. 77 (1950) 113 sk. 12. Arch. Ént. 77 (1950) 114. sk. 13. Ardh. Ért. (1946—48) 42—52.